FOTÓRIPORT – Ízlelőbimbóim (ismét) örömtáncot jártak az Indigó indiai vendéglőben


Annak ellenére, hogy hétfőn, ugye, a fű se nő, estére többen begyűltek a kolozsvári diáknegyedben lévő Indigo indiai vendéglő teraszára (Bibi okostelenfonjával készített saját felvételek)

Tavaly októberben voltunk utoljára

a Boros Hanga menedzselte kolozsvári Indigo indiai vendéglőben vacsorázni. A szükségállapot idején egyszer találkoztunk, a „koronaválságról” és a vendéglátóipar-ágazat igen nehéz helyzetéről társalogtunk.

Szerencsére a hatóságok hozzájárultak a teraszok kinyitásához

és a Hangához hasonló vendéglőmenedzserek-tulajdonosok fellélegezhettek: nem kellett annyi alkalmazottat kényszerszabadságra küldeni vagy elbocsátani.

Az Ingido indiai vendéglő épülete a Piezişă utca 10. szám alatt. Note the chopper! 🙂

Október óta nem fogyasztottam finom indiai falatokat

Isten őrizz viszont, hogy sok pénzem legyen, mert ellenállhatatlan kísértést érzek majd a gyakori vendéglői étkezésre, s az indiai ízek és zamatok vonatozásában biztos, hogy az Indigo éttermet választom.

Na, s mi ezzel a baj? Nos, konkrétan az, hogy amilyen finomságokat főznek, egyszerűen nem tudnék leállni, ennék, ennék, ennék. S innám a finom kézműves sört, így túlsúlyos és alkoholista is lennék.

A bejáratnál

Hétfőn jártunk az Indigóban:

üres diáknegyed, sok zárt gyorsétkezde, étterem és vendéglő. Impozáns, figyelemfelkeltő épület és felirat: Indigo – Café&Restaurant, Indian Cuisine. A hatalmas, kék színű motorbiciklire leszünk figyelmesek, a kétkerekűek számára külön parkolóhelyet tartanak fenn.

Motorbocikli-barát vendéglő / Chopper-friendly restaurant

Kezet fertőtlenítünk és a klasszikus menüt kérjük, bár a QR-kód beolvasásával digitális is a vendégek rendelkezésére áll.

Bibi számára az volt a fontos,

hogy a készítmények ne csípjenek (annyira), így választása a Paneer Pakora elnevezésű előételre esett: házi készítésű sajt csicseriborsó lisztbe panírozva és kisütve.

Előtérben az indiai táskatészta, a szamósza (samosa), háttérben pedig Paneer pakora. Ismét összefut a nyál a számban…!

Hanga hangsúlyozta: a sajt készítésénél használt bivaly tej helyi termelőktől származik.

Jómagam a borsót és burgonyát tartalmazó

Samosa/Szamósza indiai vegetáriánus, fűszerezett táskatésztát választottam. Lehet éppen azért, mert Hanga elmondása szerint a hozzá passzoló szósz tamarindból, azaz az indiai és délkelet-ázsiai ételek alapvető hozzávalójából készül, amely egyébként erős afrodiziákum… 🙂

Tanúm van rá: becsukott szemmel élveztem a számban kavaró finom ízeket, ízlelőbimbóim örömtáncot jártak, majdnem repetát kértem, de tudtam, a főétel is finom lesz.

Annyira, de annyira finom a Biryani…!

Berbécshússal bolondított rizskülönlegességet,

fűszereket és sült hagymát tartalmazó Biryanit rendeltem.

A basmati rizs egy hosszúszemű rizsfajta, híres az ízéről és az illatáról. A basmati tulajdonképpen a „rizsek királynője”, jócskán fűszeres étel, hagyományosan joghurtos salátával fogyasztják. Picit könnyeztem, „beindult” az orrom is, ám nagyon finom ételnek bizonyult.

Előtérben a Biryanihoz használt joghurtos saláta, háttérben pedig a Bibi által rendelt Awadhi Dum Aloo Curry

Bianka választása az Awadhi Dum Aloo curry-re esett:

édes-savanyú-csípős, házi sajttal, gránátalma maggal és fűszer-töltelékkel töltött krumpli fehér szószban elkészítve. A szósz alapja összedarált kesudió (cashew), dinnyemag és fűszerek.

Kellemes estét töltöttünk az Indigónál, érkeztek még vendégek (többnyire párok és barátok), több mint két órát töltöttünk a lokálban.

FOTÓK, VIDEÓ – Indiai ízek, sistergések és párák az Indigo vendéglőben


Előételem: spenótból készült és fűszerezett krokett borsóval és mentával

Az indián vénasszonyok nyarának

köszönhetően a közismerten Piezişă utca 10. szám alatt levő Indigo elnevezésű indiai vendéglő teraszán foglaltunk helyet a minap.

Boros Hanga meghívásának eleget téve különböző finomságokat próbáltunk ki és picike indiai nyelvtudással gyarapodtunk: tamatar az paradicsom, murg az csirke és ilyenek. Ja, és a tikka az ebben az esetben nem a fejlámpám márkáját fedi… 🙂

Megtudtuk azt is, mi az, amit előételnek ettünk,

s a neve Hara Bhara. Amolyan harababúrának hangzik ez, de korántsem az, hanem spenótból készült és fűszerezett krokett borsóval és mentával. Visszatértem a vegetáriánus ételekre, de nem ám a második fogás vonatkozásában: beugrottam a mélyvízbe, s bárányhúst kértem a pincértől.

Csak forgattam a fűszeres falatokat a számban,

csak mártogattam a foghagymás naan kenyeret a paradicsomos, hagymás szószban, minél hosszabb ideig akartam kényeztetni és kéjmámorban részesíteni az ízlelőbimbóimat és késleltetni a finomságok lenyelését. Ahhh!

Korábbi, máshol szerzett tapasztalataim alapján komoly fenntartásaim voltak a bárányhússal kapcsolatban, de az Indigó indiai szakácsainak köszönhetően véleményem radikálisan megváltozott: picikét csámcsogva fogyasztottam a finom falatokat.