FOTÓRIPORT, VIDEÓ – Tavaszi séta, bikatámadással…

Sajátos kisugárzása van a Torockói-hegyeknek (A Csáklya-kő nyáron… Most nem tudtam fotót feltölteni, mert nem fizettem a tárhelyért… 🙂 )

Jó útvonalakon tervez túrákat Kertész Levente barátom. Azaz jó túrákat tervez, jó útvonalakon. Tulajdonképpen mindkét állítás érvényes.

A Torockói-hegység csodaszép tájaira Mircea Coman, a Román Alpin Klub kolozsvári egyetemi részlegének alaptagja „szoktatott rá”. Sajnos, mihelyt gyermeket vállalt, a túrák abbamaradtak. Ők néhány év múlva újrakezdték ugyan a természetjárást, de a többi gyermekes családosokkal, így sajnos megszakadt közöttünk a kapcsolat.

Ma Levi véletlenül megtalálta a Csáklyakőn 2015 novemberében elrejtett geoládámat, így eszembe jutott, hogy anno már jártam ezeken a különleges helyeken.

Ma 23 kilométeres túrát tettünk, a teljes szintkülönbség 1023 méter volt. Felemelő élmény volt ismét a Torockói-hegyekben lenni! Van bennük valami különleges lélekbalzsam…

Köszönöm szépen a túrát, Kertész Levente!

A fotók ide kattintva tekinthetők meg.

FOTÓK – Vissza a „gyermekeimhez”

Vissza a kezdetekhez… (Saját felvételek)

A patakhoz, a zöld mezőhöz, a dombhoz, a szellőhöz, a gomolyfelhőhöz, a fákhoz és levelekhez.

A kiránduláshoz.

S végre sátorral, hosszú-hosszú idő után

Mert részben elkényelmesedtem én is, de lehet, az új helyzet értékvisszajátszást eredményez. Remélem. Pénteken délután indultunk Kolozsvárról, vasárnap délután tértünk vissza.

Nagyon jól esett, hogy Boti barátom is velem tartott, hosszú idő után együtt kirándultunk, sok időt töltöttünk együtt, ettünk-ittunk, tábortüzet raktunk, beszélgettünk, túráztunk, léháskodtunk, együtt autóztunk.

Szombaton reggel Paróczi Ákos (a.k.a. INTERPOL) is csatlakozott hozzánk, külön élmény a társaságában lenni: értelmes, okos és intelligens ember, vidám, kiváló humora van, mindig jó kedvre derít, unproblematic, bevállalós, pörgős, szereti a természetet.

Bibi a patakba zuhanás után és a mindkét térdében lévő meniszkusz repedés, illetve a hátgerincbántalmak ellenére is hősiesen bírta a szombati 9 órás túrát. GRATULA! A szellentéseinkkel és böfögéseinkkel együtt… 🙂

Csupán el kell indulni, ki kell lépni a komfortzónából,

különböző érdekes, szokatlan, váratlan dolgok óhatatlanul megtörténnek: Gyulafehérváron például az érseki palota udvarán részt vettünk a Kovács Gergely érsek által celebrált misén, a főtéren lévő cukrászda előtti padon pedig süteményt elfogyasztottuk…

Egyelőre csupán szűkebb körben fogok túrázni, kirándulni. Március 16-a óta folyamatosan terepen voltam (újságírói és munka és önkéntesség), lehet, elkaptam a vírust, de tüntetmentes vagyok, s átadom valakinek. Ugyanakkor jelenleg helytelennek és veszélyesnek tartom a csoportos összejöveteleket.

Mircea Coman, köszönöm a GPS útvonalat s azt, hogy anno együtt kirándultunk. neked köszönhetően fedeztem fel Erdély ezen szép helyeit.

Kérlek, kattints az első fotóra!

A péntek esti érkezés után Kisompoly (Ampoița) település után, a patak mellett Bibi látta meg a kiváló sátorozóhelyet

Készül a péntek esti vacsora… Boti spagettit készített magának

Mélázó

Téli hálózsákokban. Elegek lettek volna a nyáriak

Pirkad

Szombat reggel

Vajon hasmenést eredményez? (Utóirat: nem)

Ákos megengedte, Bibi próbálja elzárni

Kér még valaki?

A mi világunk

Prioritások

Kovács Gergely érsek celeberálja a misét a gyulafehérvári érseki hivatal udvarán

FOTÓRIPORT – Őszi színekben a Torockói-hegység (A Mircea Coman féle túra margójára…)

Színek és emberek (Fotó: Mircea Coman)

Hétvégén a Román Alpin Klub Kolozsvári Egyetemi Részltegének egyik alaptagjával, Mircea Comannal túráztunk (CAR Universitar Cluj) a Torockói-hegységben… 🙂

A profi téli sátor mellé (ki is próbáltam, bevált, találó, rendkívül hasznos ajándék, KÖSZÖNÖM!) születésnapomra kapott Garmin Dakota 10 típusú GPS készülékkel (köszi szépen, VaVa!) lemért útvonalat beolvastam ugyan a Garmin BaseCamp programba, de a szoftverben nincs megfelelő térkép. Még dolgozom rajta, s talán sikerül, s a .jpg állományt bemásolom ide… 🙂

FOTÓK – Köszönöm szépen, kolozsvári barlangászok!

Idén is emlékezetes volt a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (CSA – KABK) alaptagjai által szervezett, de a civil szervezet programjegyzékében nem szereplő, tehát nem hivatalos Nyuszitúra.

Idén a Torockói-hegység volt a célpontja a hagyományos gyalogtúrának (bár egyik évben személygépkocsikkal vágtunk neki az útnak): szombaton Remetei kolostor – Faţa Pietrii – Csáklyakő – Nárciszmező – Gáldközi-szoros (fent) – Modoleşti volt az útvonal, vasárnap kipihentük az előző nap fáradalmait, hétfőn pedig úttalan utakon tértünk vissza a személygépkocsikhoz (lásd, Szülüke, hogy mégsem kérdezem a pontos útvonalat?!).

Köszönöm, Száddámnak (Szeles Ádám), Mózesnek és Andrisnak, hogy cipelték a sátramat, hálózsákomat és a hőszigetelő habszőnyegemet. Köszönöm a kiváló társaságot, a jó túrát!

Adris fotói: