Sorin Apostu egyenlő Gheorghe Funar? [FRISSÍTVEx2]


Funar: nénetné, még büszke leszek rád, Sorin!
Funar: nétené, még büszke leszek rád, Sorin!

Minden jel arra mutat, hogy Kolozsvár néhány hónappal ezelőtt megválasztott polgármestere, Sorin Apostu a szomorú emlékű Gheorghe Funar nyomdokaiba lép. Egy vonatkozásban biztos: a kincses városban levő műemléképületek homlokzatára elhelyezendő, a turisták tájékozódására szánt feliratok ügyében.

Egy kis emlékeztető: a kolozsvári városi tanács megállapodást kötött a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karával többek között annak érdekében, hogy a nagyszebeni mintára többnyelvű ismertető táblát helyeznek el minden műemléken, s a felirat három – román, angol és francia – nyelven lesz olvasható.

A bejelentéses sajtótájékoztatón a Szabadság riportere, Jakab Judit és Camelia Sisko hírügynökségi újságíró arra volt kíváncsi, a műemlék megnevezése és rövid leírása miért nem kerül fel magyar nyelven is…

Jogos, nem?

Elvégre a mindenki (többek között László Attila kolozsvári alpolgármester) által idézett statisztikák szerint a Kolozsvárra látogató magyar turisták 80%-a Magyarországról érkezik. S lehet, nem tudnak se angolul, se franciául. De ha mégis, akkor is gesztus értékű lenne a helyi magyar és a látogatóba érkező magyarországiak irányába a magyar felirat és rövid leírás. Szerintem.

Apostu: elmondom még egyszer: a magyar nem nemzetközi nyelv. Punktum.
Apostu: elmondom még egyszer: a magyar nem nemzetközi nyelv. Punktum.

Na, de mit válaszolt Apostu: a magyar nem nemzetközi nyelv, s amúgy a román frankofón nép. A városvezető közölte: a minisztérium erre vonatkozó előírása szerint nemzetközi nyelveken kell feliratozni a román mellett. A választás azért esett a franciára és nem például a németre, mert a román frankofón nép – tette hozzá a polgármester.

Erről egyből azt jutott eszembe, amit Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista „kolozsvári bíró” (idézet Markó Bélától, aki a szomorú emlékű városvezető garázdálkodása idején járt Kolozsváron, s a Mátyás-szobor előtt mondott beszédet) válaszolt nekem néhány évvel ezelőtt egy sajtóértekezleten, amikor azt kérdeztem tőle: miért nem írják ki magyarul is a város bejáratainál elhelyezett tájékoztató táblákra, melyek Kolozsvár testvérvárosai.

– A magyar nem nemzetközi nyelv – mondta szó szerint Funar.

A rá jellemző fanyalgó stílusban hozzátette: akkor lesz kiírva magyarul is, ha az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) Biztonsági Tanácsában használják majd a magyar nyelvet. Ez volt Funar.

A napokban megosztottam gondolataimat Csoma Botond kolozsvári RMDSZ-es városi tanácsos barátommal, aki a helyi döntéshozó testület mai ülésén Apostuhoz is vágta, hogy a műemlékekre elhelyezendő magyar feliratok ügyében ugyanaz volt a replikája, mint hajdanán Funarnak. Mi több, Botond felolvasta neki a multikulturalizmusról szóló 2007-ben elfogadott tanácsi határozatot is. Elmondta: ellentmondás van az elvek és a gyakorlat között.

Apropó Nagyszeben, nagyszebeni minta, amit Apostu említett: Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója juttatta eszébe Csoma Botondnak: Nagyszebenben négy nyelvű feliratok vannak a műemléleken.

Nagyszebenben így értelmezik a multikulturalizmust (Ádám Gábor felvétele)
Nagyszebenben így értelmezik a multikulturalizmust (Ádám Gábor felvétele)

Apostu logikája valamelyest hasonlít a Funáréhoz. Míg az ex-polgármester az ENSZ Biztonsági Tanácsát hozta fel abszurd társításként, Jakab Judit kolléganőm helyszíni tájékoztatása szerint Apostu ma a tanácsülésen Csoma Botinak azt mondta: ha a szervezet vagy egyház, amelynek a tulajdonát képezi a magyar műemlék, kifizeti a magyar nyelvű tábla elhelyezési költségeit, akkor a helyi tanácsban megvitatják a kérdést.

Persze, hogy Botond nem tartotta reálisnak, hogy pénz ellenében kerüljön magyar felirat a magyar épületekre, és azzal sem, hogy ezek magyar tulajdonúaknak kell legyenek ahhoz, hogy magyarul felirattal is ellássák őket. Példaként a nagyszebeni Brukenthal múzeumot hozta fel, ahol a román és angol felirat mellett németül és magyarul tájékozódhatnak az oda látogatók, annak ellenére, hogy a Brukenthal dinasztia nem volt magyar, és a környék magyar lakóságának, illetve az oda látogató magyar turistáknak a száma jóval kisebb, mint Kolozsvár esetében.

Csoma Botond jól megaszonta Apostunak.
Csoma Botond jól megaszonta Apostunak.

Nos, itt tartunk Apostuval. Örvendek, hogy Csoma Boti barátomnak sikerült hozzá vágnia Apostuhoz azt, amit említettem neki, s amit egy legközelebbi tévéadásban én is elmondok. Botondot nagyon felbosszanthatta Apostu, ugyanis ő politikusként nem tudja ugyanazt mondani egy helyi koalíciós partnernek, mint én újságíróként, akit semmilyen kötelezettség nem köt senkihez.

Még egy utolsó gondolat: olvastam valahol, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tárgyalásokat folytatna Apostuval annak érdekében, hogy a műemlékekre magyarul is kikerüljenek a feliratok.

Kérdések: helyesnek tartjátok-e Apostu álláspontját? Vajon tényleg elindult Funar irányába? Miért kellene az RMDSZ-nek tárgyalnia Apostuval a magyar feliratokról? Amúgy: hol vannak a város bejáratainál felállítandó négy nyelvű helyiségnév táblák, ahogy arról egy, még Funar idejében elfogadott tanácsi határozat rendelkezik?!

UPDATE1 (2009. május 13., 11:55 AM): Pénteken, május 15-én Kolozsváron tartózkodik Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa, aki a Babeş-Bolyai Tudományegyetem szervezte A többnyelvűség – híd a kölcsönös megértéshez című konferencián vesz részt.

Érdekes lesz megkérdezni tőle, hogy európai kontextusban hogyan értékeli Apostunak a magyar feliratok ügyében tett nyilatkozatait… Még mit kérdezzek tőle ha alkalmam adódik?

UPDATE2 (2009. május 13., 1:52 PM): Apostunak azt is lehet mondanni, hogy a magyar az Európai Unió hivatalos nyelve. Elvégre a polgármester állandóan azzal érvelt, hogy a feliratokat európai szellemben, az európai normák figyelembe vételével helyezik el.