Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Couchsurfing’


Arnold és Bogi (csak azért nem írtam fordítva a neveket, elvégre ladies first, mert Arnod van elől!) lábedzésen az Ördögmalom-vízesésnél (Saját felvételek)

A váratlanul bekövetkezett meniszkusz szakadás miatt december végétől mostanáig radikálisan megváltozott az életem: nem tudtam azokat a tevékenységeket végezni, amelyek eddig boldoggá tettek. Bár februárban mondhatni hagyományos módon részt vettem a sztánai farsang alkalmából szervezett lovas felvonuláson (köszönöm, Lajcsi!), húsvétkor a nagy fájdalom ellenére mégsem hagytam ki a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) aktív tagjai által összehozott Nyuszitúrát, a május eleji észak-ciprusi kényszerszabadság, majd az ezt követő térdműtét alaposan rányomta a bélyegét a szabadidős tevékenységekre. Két alappillér roggyant meg hirtelen: egészség és a túrázáshoz szkséges minimális anyagi háttér.

Mit ér az élet Élet nélkül?

Ha nincs szabadidős tevékenység, kirándulás, túrázás, lovaglás, barlangászás, pókerezés, biciklizés, nem jönnek hozzám vendégek, azaz nem vagyok folyamatos kapcsolatban a világgal, ha elmarad a geoládázás, a gyalogtúra, a kvízverseny, a plane spotting, a sakkozás, a sportlövészet, néhanapján a számítógépes játék, a sziklamászás, a társasági tánc, a társasjáték, akkor nem vagyok boldog. Ezekből a térgondok, s aztán a még hangsúlyosabb anyagi lerongyolódás miatt az utóbbi időben csak csurrant-cseppent.

Beléd égeti az Életet.

Ha nincs társaság, hangulat, pörgés, lazulás, a lehető legváltozatosabb és legkülönfélébb tevékenység (a héten például szabadtéri rövid filmek vetítésére megyünk), akkor értelmetlenné válik az élet.

S most ráadásul jótékonykodni sem tudok: 2001 óta önkéntes váradó vagyok, a műtét miatt hosszú hónapokig nem segíthetek a bajba jutottakon vagy azok rokonain… 😦 Segíteni pedig felemelő érzés. Érdekes, hosszú szünet után éppen az utóbbi időben hívtak fel a műtét előtt állók rokonai, hogy szükség van vérre. Sajnos nem tudtam segíteni.

Sátorozós gasztronómia: arab szendvics. Hozzávalók (saját recept): dăăăă – arab kenyér, szalonna, kenősajt, petrezselyem, Piros Arany. A vegetáriánus verzióból – dăăăă – törlendő a szalonna… 🙂

Segíteni: lehet még kanapéval és étellel a CouchSurfing portálon keresztül érkező, jövedelem nélküli egyetemistáknak, fuvarral szintén nekik. Ezt-azt, itt-ott, a lehetőségek függvényben. Ezeket szerencsére nem lehetetlenítette el a térdműtét. De nem tudtam sem a Jókai Mór Emlék- és Teljesítménytúrán, se más hasonló, számomra rendkívül fontos rendezvényen részt venni. S ez lehangolja az embert.

Nem vagyok vallásos, de a Fennvalóhoz igazán a Természetben lehet a legközelebb az ember. Ami ott van, az Isten teremtette. Az ember által létrehozottak nem érdekelnek annyira… A lehető leggyorsabban menekülni kell a betondzsungelből, nem kell szívni a friss szmogot. A Természet kifáraszt, de ugyanakkor erőt ad. Sokat, s hosszan tartót.

 

No, de lassan visszatér az Élet… 🙂

Zattler Arnold szervezésében lélekbalzsam péntek-vasárnap kiruccanáson vettünk részt a Dregán-völgyben. A festői szépségű tájakat nehezen közelítettük meg – Jack Volskwagenje megszenvedte az utat. Ugyanúgy Vadászi Zsolt Seat típusú személygépkocsija is.

Pénteken délután már úton voltunk: Kolozsvár – Dregán-völgye – Cserepes/Ciripa erdészház. A gát és az erdészház között vertünk sátrat. Jack-kel még ezelőtt (szinte) benéztünk a MOX zenei fesztiválra… 🙂 Sötétedéskor már égett a tábortűz, sült a kolbász, fogyott az alkohol. Kiváló társaság, hangulat. A Természetben.

Szombaton a szép és megható erejű Ördögmalom-vízesés érintésével jutottunk el a Bocsásza-csúcsra, románul Vârful Buteasa. Persze, hogy volt extrém mászás, hisz Arnold volt a túravezető. Innen már kőhajtásnyira volt a Tolvaj-kő/Tolvajkő… 🙂 Majd más úton vissza a sátorhelyhez. Az erdészházig kellett volna felmennünk kocsival: így körülbelül 10 kilométerrel többet gyalogoltunk. Nem lett volna ez gond, hacsak nem makadámúton… :(. Összidő: 9 óra. Ebből 7 óra mászás/menetelés.

Vasárnap okosabbak voltunk: összeszedtük a sátrakat, s Zsolt jóvoltából a Cserepes/Ciripa erdészházig kocsival mentünk. Innen 5 órás körtúra következett: szép katlan – Horgas-tető – Mező-havas – Hideg-forrás – Istenek-havasa. Innen a sárga ponton letértünk a Ciripa/Cserepes-erdészházhoz. Adott pillanatban, azaza nyeregből szinte lementünk Biharfüredre a cukrászdába…

A térdem hősiesen bírta a távokat, a szintkülönbséget. Visszatérni látszik az Élet. S ez boldoggá tesz.

 

Kattints az első fotóra!

Read Full Post »


6

Természetesen, hogy a sztánai lovaglást is ajánlottam a műsorban. A Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület vezetőjéhez, DeMartin Lajoshoz és feleségéhez, Mihaelához rengeteg külföldi jár kikapcsolódni, autentikus élményben részesülni. Még Izraelből is… (Bezeriţă Emanuel fotója a sztánai farsang során megejtett lovas felvonulás előtt készült)

Lévén, hogy szerencsére jó a nyelvérzékem, s már 1990-ben tűrhetően beszéltem angolul, azonnal kapcsolatba kerültem az első amerikai látogatókkal: a hittérítőkkel. A velük töltött idő hozzásegített ahhoz, hogy még jobban elsajátítsam a nyelvet. Ennek köszönhetően az elmúlt 26 évben folyamatosan kapcsolatban voltam külföldiekkel, akár a CouchSurfing, az Erasmus diákcsere-program révén, vagy akár újságírói kapcsolataimnak köszönhetően.

Az évek során nyomon követtem mind az Erdélyről cikkeket író újságírók, mind pedig a régiónk különböző aspektusairól dolgozatot készítő egyetemi tanárok, valamint a stoppoló diákok érdeklődési körét.

Orbán Kati kolléganőm meghívására a fentiekről, valamint arról is beszéltem, az utóbbi időben mennyire célirányosan, tudatosan, felkészülve jönnek Erdélybe a külföldi turisták. Tagja vagyok a Cluj Greeters csapatnak, s azt tapasztaltam: van, aki csak geoládázni, más viszont architekturális egyediségek iránt érdeklődik. Egyeseket csak a természeti szépségek, másokat a különlegességek (tordai sóbánya, Sárkánykert, UFÓ-tisztás) érdeklik, előre tájékozódnak, s célirányosan érkeznek, ezeknek a fellelésére keresnek idegenvezetőt.

No, de hadd ne áruljak el mindent, amit a műsorban mondtam Szima Mártonnal, az EKE Kolozsvár oszlopos tagjával közösen…

A műsor beharangozója:

Első helyen szerepel Erdély azon térségek toplistáján, amelyeket a Lonley Planet szakfolyóirat turisztikai látogatásra érdemesnek tart. Amint azt több sajtóorgánum is megjegyzi, az értékelés bizonyára szubjektív alapokon fekszik, de a világ egyik legelismertebb útikönyvére sokan odafigyelnek. A 2016-ra összeállított utazási ajánló Térségek kategóriájának első 10 megnevezettje között, amely listát Erdély vezeti, nincs más kelet-európai hely.

 

Read Full Post »


 

images

Állítólag ennél mélyebb részek is vannak… (Fotó: Cristian Popescu)

Szerencsére már egy hónappal ezelőtt sikerült szállást intézni a Kanapészörfölők segítségével (Lavinia, előre is köszönjük a szállást!), de még így is bizonytalan volt a kiruccanás: csak geoládázás miatt utazzunk 500 kilométert Karánsebesre, s vissza? Nemrég voltam Nagyszebenben a geokesserek találkozóján, így nem izgatott fel annyira ez a lehetőség. Inkább azon morfondíroztunk, menjünk a Fekete-köveknél levő via ferratára.

Aztán a Traveltotransylvania.com weboldalnak a Facebookon megosztott hivatkozására kattintottam, s ráébredtem, hogy csodás helyek vannak Karánsebestől nem messze, pontosabban Petrozsényhez közel: Véka-szurdok, a Krivádiai-szurdok és a Bóli barlang.

Lévén, hogy a via ferrata a helyén marad, s ősszel is kiruccanhatunk oda, Karánsebesre és környékére pedig nagyon valószínűtlen, hogy még elmegyünk (most is csak a geoládázásnak köszönhetően utazunk oda), úgy döntöttünk összeegyeztetjük a geodobozolás a kirándulással: ma érkezés és ivászat, holnap geoládázás és vasárnap túrázás a Véka-szurdokban, a Krivádiai-szurdokban és a Bóli barlangban.

Read Full Post »


cluj greeters

Greet, meet and befriend a Cluj/Kolozsvár/Klausenburg visitor…! Or a local person… 🙂

 

OMG, how come I missed this project so far? Yesterday my colleague, Edit Kerekes told me about an email sent by Anca Dinu, whom I know for a long time now. And there it was: she was asking us, journalists, communicators, facilitators to disseminate the call for entertaining, enthusiastic, knowledgeable, so-called busy bee volunteers, who would joyfully welcome tourists and present the city through their won eyes.

I strongly think it’s a wonderful idea, so I immediately wrote an article in the Szabadság – Hungarian Language Regional Newspaper and – of course – signed up. Do hope they’ll accept a pensioner (I’m 39 already) as a volunteer greeter.

Why do I think it’s an amazing project?

Thanks to WizzAir, RyanAir, AirBerlin and other low-cost airlines and – of course – CouchSurfing I managed to visit 41 countries so far and I’m not very fond of the classic way of seeing a city: travel guides. Yeah, they’re nice and informative, knowledgeable and sometimes funny, too, but still, it’s simply not The Thing.

This building was built in 1786 by the architect…

– by the time the tourist guide finishes the sentence, you’re snoring… 🙂 OK, I get it, some people enjoy getting the info about the city that way, no problem, but I’ve had many more and much more memorable ways of truly discovering the city thanks to my CouchSurfing hosts who took me to the pub they usually go to, introduced me to their friends at a private party we went together to. I’ll always remember Cem Yildiz from Istanbul, Danny from Dubai, Bianca-Maria from Naples, Anita from Vienna, Mari from Tallinn, Jose-Luis from Zaragoza, Fernando and Cristiano from Bologna, Dragan from Nis, Ivan from Sofia, Sophie from Hannover, Nathan from Copenhagen, Christian from Lund or Laurent from Strasbourg. I’ll remember them, because they told me their personal life linked to the city, I got to know the place much more in-depth thanks to the stories they told me: what the do for a living, what they have studied, where, how much the rent is, where they hang out, but also local and national politics, issues that they are concerned about.

kicsi

Local colors, local perspective

 

Using CouchSurfing I’ve been hosted by an anarchist and a homosexual: I found out things about the anarchist and gay movement in the city. Indeed, I’m conservative and heterosexual, but I was very interested in the way they live and how they feel about the city accepting their ideology and sexual orientation – things that you can get from no guide… And these things are genuinely part of the city’s spirit and you get to know them only from the locals – this is also why Cluj Greeters and the worldwide movement is so nice.

Plus, you really get the local perspective: the greeter takes you to his/her favorite place to hang out, a bar, a pub, you can join her/him to see a theater play at the Romanian or Hungarian Theater, a classical music or a hip-hop concert, an art installation or flash mob, alternative play by one the groups formed by young actors. You can join their society dance class, go hiking with them in the woods, go geocaching, plane spotting or bird wathing and you’ll find out about Cluj’s peculiar, hidden places, infrastructure or wildlife, but also the surroundings.

Stitched Panorama

Romanians, Hungarians, Germans, Roma, Jews: many nationalisties, an array of cultures:. Cluj/Kolozsvár/Klausenburg (Photo: http://www.clujgreeters.ro)

 

The greeters are eager to show you the places they usually go to, because that place breathes, it’s alive, it’s part of their life, they are emotionally attached to it. The greeters can take you to a board (society) game club or evening, to a private party or gathering, they will present you the city through their prism – seeing the place through the eyes of a local, I think, is the nicest gift. These people have so many hobbies, their roots go deep into the fabric of the local society, they are busy-bees that have five or six, maybe ten group of friends structured around their hobbies, they sacrifice time and effort to show you the city the best they can.

And – believe me – these personal encounters, the COMMON EXPERIENCE with the greeter will make you feel that you really know the city you visited. You need a name, a face and a story, exactly like a journalist, and you’ll feel satisfied about your visit.

So, you Cluj busy-bee, sign-up to Cluj Greeters or, dear visitor, „book” a greeter… Let’s restore faith in Humanity.

 

(The article – in Hungarian – published in today’s issue of Szabadság – Hungarian Language Regional Newspaper can be read here.)

Read Full Post »


dubai1

Nem, korántsem vagyunk gazdagok, inkább szerencsések és kalandvágyók. Sokan azt hiszik, Úristen, mennyi pénzbe kerül a repülőjegy, a szállás, az étel. Elárulom: a Budapest-Dubai MENETTÉRTI WizzAir repülőjegy 615 lej volt, az kereken 140 euró. Igaz, valamikor márciusban foglaltuk… A szállást megoldottuk ingyen a Kanapészörfölő hálózat (CouchSurfing) segítségével. Vandának egy odatelepedett gazdag britnél sikerült szállást találnia számunkra. Egy hétre befogadott, semmi gond, csak szabadkozott, hogy nem tudja a vendégszobát felajánlani, mert egy hónapig oda beköltözött egy vendég… Szintén ingyen… Na, annyi baj legyen.

dubai

Lesz min ámulni-bámulni…

 

A látványosságok meglátogatását (Burj Khalifa), a különböző rendezvényeken való részvételt (Dubai Motor Festival, Dubai Camel Race) is sikerült ingyen megoldani, így az egy hétre tervezett összköltségvetés 200-220, maximum 250 euró euró. Köszönjük külföldi támogatóinknak! (Marokkó 12 nap repülőjegyekkel, szállással, étellel, kocsibérléssel, üzemanyaggal volt 410 euró fejenként, Izrael és Jordánia ugyanezekkel a kiadásokkal körülbelül ugyanannyi, ebből 55 euró volt a belépő Petrába…)

dubai2

A világ legmagasabb épülete…

 

Miért megyünk? Mert egy életben egyszer (reinkarnáció után már nem érdekel, tehát két vagy több életben egyszer) kíváncsiak vagyunk arra, milyen az abszolút gazdagság, a csillogás. Egyáltalán nem a mi világunk, s nem is lesz, de furdal a kíváncsiság. S ha már sikerült megszerezni rá a pénzt, akkor miért ne mennénk el? 🙂

A kofferbe nem teszünk ugyan szalonnát és hagymát, de lesz konzerv, spagetti tészta stb. 🙂

Fürdőruha, rövid nadrág, szandál, napkrém előkészítve, 30 Celsius fok körüli hőmérsékletre lehet számítani…

Holnap indulunk, sikerült két utast találni Budapestig, így a benzinköltség is osztódik. Visszafele is van már egy bejelentkezett utas… Jééééé!

Read Full Post »


Szabó Csaba és Orbán S. Katalin meghívására néhány héttel ezelőtt az alternatív utazási lehetőségekről, trükkökről beszéltem a kolozsvári televízió magyar adásában…

Read Full Post »


milano1

Szállást keresünk… 🙂

Nehéz helyzetben vagyunk a barátnőmmel, Vandával: április 10-14. időszakban Milánóba utazunk, s bár sok-sok részletes és személyre szabott kérést küldtünk a Kanapészörfölőkön/Vendégszerető Klubon keresztül az ott lakó házigazdáknak, eddig csak elutasítások érkeztek.

Az ok: már fogadnak valakit, elsősorban olyanokat, akik a Milánói Nemzetközi Bútor Szakkiállításra és Vásárra mennek.

Pafff!

Sajnos már csak a drága/nagyon drága szállások szabadok, ezeket pedig képtelenek vagyunk megengedni magunknak. Így hát: ismersz valakit, aki el tudna szállásolni bennünket? Mindketten tagjai vagyunk az Erdély Mentőcsoportnak, így sok helyen elalszunk, képesek vagyunk alkalmazkodni a körülményekhez… 🙂 Amikor a meglepetés-repülőjegyet lefoglaltam (harmadik évfordulónkat ünnepeljük), akkor a fene tudta, hogy lesz ez a nemzetközi vásár, s képtelenség lesz CouchSurfing matracot, kanapét találni Milánóban, vagy egyáltalán valamiféle szállást…

milano

Ha minden igaz, jövő csütörtökön itt leszünk…

Read Full Post »

Older Posts »