Balról jobbra: Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, Bálint Júlia, az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság elnöke, Veress Ilka, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Horváth István, a kisebbségkutató intézet igazgatója és Buchwald Péter, a rendezvény házigazdája. (Horváth László felvétele)
Úgy lettem újságíró,
hogy 1995 tavaszán, az ortodox húsvétkor román nacionalisták megverteka törvényszékkel szembeni utcában levő Jazz Clubban. Olyan hely volt az akkor, mint most a Bulgakov… Marosán Tamás is kapott néhány pofot akkor, a románok tudták, hogy csak magyarok maradtak a lokálban, a többségiek az ortodox húsvétkor szokásos körmeneten voltak.
Megírtam a cikket,
1995 áprilisában meg is jelent a Szabadság diákmellékletében, a Campusban, majd újabb anyagom jelent meg, azóta a kolozsvári napilapnál és annak hírportáljánál dolgozom.
Utálnom kellene a románokat?
Mondjuk ez azért is „indokolt” lenne, mert a Monostor lakónegyed Mehedinţi (rămâi fără dinţi) utcájában sokszor bántalmaztak magyarságom miatt, az iskolában is sokszor kaptunk verést.
A Kolozsvár Társaságnál a minap tartott előadás rávilágított néhány aspektusra, ami a kolozsvári kisebbségi létre vonatozik…
Kettős identitás, párhuzamos világok, beolvadás – kisebbségi lét Kolozsváron
A kolozsvári magyar, örmény és zsidó kisebbségek helyzete volt a témája a Kolozsvár Társaság (KT) által szervezett beszélgetésnek. Meghívottak: Oláh Emese kolozsvári alpolgármester, Bálint Júlia, az Armenia Örmény-Magyar Baráti Társaság elnöke, és Veress Ilka, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa volt. A moderátor szerepét Horváth István, a kisebbségkutató intézet igazgatója vállalta.
Van, aki azt mondja, lehet, a bírónő a nagy nyilvánosság elkerülése végett halasztotta holnapra az ítélethirdetést Horváth Anna és Fodor Zsolt esetében. A hipotézis szerint pénteken már kevesebben szakítanak időt arra, hogy korán reggel elmenjenek a Kolozs Megyei Ítélőtáblához, s ismét támogatásukról biztosítsák Kolozsvár volt RMDSZ-es alpolgármesterét. Lehet, valóban egy gyomorémelyítő játék része az ítélet kihirdetésének ismételt halasztása? (Korábban eljárásjogi okok, pontosabban a bírónő múlasztása miatt nem került sor a bejelentésre)
Aztán többen…
Inkább derűs volt ma a hangulat a folyosón. Röviddel 10 óra után értem az ítélőtábla első emeletén levő 155-ös számú terem elé. Ekkor csak Anna és közeli barátnője, volt városházi munkatársa, Szabó Mónika volt ott. Aztán gyűlni kezdtek az emberek: többek között Farkas Emőd, Gergely Balázs, Csigi Levente, Horváth István, Nagy-Debreczeni Hajnalka, Bogdán Zsolt, Laczkó Vass Róbert, Korodi-Vass Lóránt, Czirmay Zoltán, Antal Géza, Takács Aranka, Oláh Emese, Nistor Dániel, Madarász Lóránt, Bagaméri Noémi, Antal Annamária, Czézár Éva, Kurkó Cecília, Könczei Árpád, Grabán Zsolt Attila. Mindannyian támogatásukról akarták biztosítani Horváth Annát.
… még többen…
S ahogy ilyenkor lenni szokott: politikától, autókig, focitól a nőkig minden szóba került. Voltak aggódó, derűs, unott arcok is.
Többször bementem a tárgyalóterembe, egy sikkasztásos per sokáig elhúzódott. Majd egy bíró foglal helyet a székben, valamiféle apró fellebbezések voltak napirenden. Amikor ez véget ért, kitessékeltek mindenkit a teremből, bezárták az ajtót.
Egyszer csak Mónika bejelentette: a bíróság jegyzője értesítette Horváth Annát, hogy a bíró az ítélethirdetést holnapra halasztotta: kiábrándultság, értetlenség.
Merengő és figyelő…
Annán látszott, hogy edzett már, vagy sok idegnyugtatót vett be, vagy mindkettő: még a sajtónak is nyilatkozott.
Ítélethirdetés tehát holnap…
S ha belegondolunk: lehet, az ítélet már megszületett, mi több, le is van írva valahova…
***
A hangulatképeket tartalmazó fotóriport ide kattintva tekinthető meg
Hangulatos hely (Fotó: Szentes Zágon/Transindex/Bloodymary)
A kezdetektől járok a Bulgakovba, törzsvendég vagyok. Mindig tetszett a hangulat, s kitartottam a lokál mellett még akkor is, amikor sorra nyíltak a belvárosban a „magyar kocsmák”. Nem értettem egyet azokkal, akik elpártoltak innen mondván, hogy burzsoá, elitista és giccses. Néhány évvel ezelőtt Orbán János Dénessel (OJD) volt egy személyes konfliktusom (2005-2006 tájékán kitiltott a Bulgakovból, ugyanis megírtam a Szabadságban, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom – HVIM – szélsőséges fiataljai ott üléseznek, s ez persze rossz fényt vetett a lokálra, mi több, a titkosszolgálatisok állandóan ott tartózkodtak.
Úgy érzem, a Bulgakov mindig egy különleges hely volt és maradt. Talán az első „igazán magyar” kocsma, ahol különféle foglalkozású, ideológiájú, életszemléletű és politikai beállítottságú személy igazán otthonosan érezhette magát. S ez most sem változott. Igaz, a vegyület hígult kissé a Holnap hajnalig buli sorozat első két kiadása után.
De erről kicsit később.
Figyelemmel kísértem a Bulgakov alakulását, a belső tér kibővítését: a 2008-ban bekövetkezett átalakítás, a terasz megnyitása komoly előrelépést jelentett. Ugyanakkor az emelet létrehozása újabb impulzust adott a lokálnak. Azt követően, hogy bezárt a Mikó utcában levő Kapeti, javaslatomra a Mirakolix társasjáték-esteket átköltöztettük a Bulgakovba. Itt tartják a Bretter Kört, sajtótájékoztatókat, koncerteket, tárlatmegnyitókat, felolvasó esteket, könyvbemutatókat, miegymás. Mi több, 2007-ben bekövetkezett megalakulása óta itt „székel” a póker klubom, a Kolozsvári Amatőr Póker Szövetség (KAPSZ) is: minden csütörtökön 20 órától játszunk. Egy igen népszerű hely lett a Virág utcai „irodalmi kávéház”…
A konyha megnyitásával majdnem teljes lett a kör. Szerintem hibát jelentett egy adott pillanatban lehorgonyozni valamely sörgyártó mellett, így (szerencsére csak egy ideig) nem volt Csíki sör. A Bulgakov Extended és a Macskaház megnyitásával viszont megoldódott a kérdés. Már-már ott tartottam, hogy elköltöztetem a Bulgakovból a KAPSZ-ot, ugyanis érkezett néhány ajánlat.
A kör a bulis pince nem régi megnyitásával vált teljessé. Bulgakov Underground létrejöttével a Melody szálloda alatt Orbán János Dénes (OJD) régi álma valósult meg, de az egyetemi hallgató tragikus halála bezáratta azt a lokált. A Bulgakov&Macskaház pincéjében megnyílt bulis hely kialakítása sem ment zökkenőmentesen, de az szeptember 25-én szervezett első, illetve az október 2-án szervezett második magyar retro buli fergetegesre, illetve mennydörgetőre sikeredett. Annak ellenére, hogy mindkét alkalommal csak úgy mentem le, hogy ülök egy keveset, s aztán húzok haza, múlt hétvégén is és most is (külön élvezet volt nézni, ahogy Horváth István keverte a zenét a Macskaházban…) fergetegesre sikeredett a buli: jó zene, jó társaság, érdekes emberek. Írtam korábban arról, hogy kisség felhígult a korábbi alaptársaság: bejött néhány plázacica, s kokálár is, de szerencsére nem ez volt a jellemző.
A felszolgáló lányok különösen kedvesek: el is neveztem őket kenguru bébimnek, szitakötőmnek stb. Andi különösen huncut, Évával, a könyvelővel pedig még akkor ismerkedtünk meg, amikor létezett a mIRC… 🙂
Ritkán, nagyon ritkán vagyok a városban hétvégén, de ahányszor ott leszek, elmegyek a Bulgakov&Macskaház pincéjében szervezett retro buliba!
Kiss Olivér blogja 