Végre szakítottam időt, s megírtam az élménybeszámolót. Itt olvasható.
CIKK – A Szabadságban a szerbiai, macedóniai, görögországi és bulgáriai útról. Ja, s a szaloniki szilveszterről… :)
Címke: Nis
FOTÓRIPORT, VIDEÓK – Szilveszter Szalonikiben – Itthon – Látogatás Zeusznál. Bolgár-magyar, magyar-bolgár? (V. rész)
Itthonról írok. Szombaton éjjel érkeztünk.
Szalonikiben királyi dolgunk volt: Athina Zioga újságíró kolléganőmnek köszönhetően lakás állt rendelkezésünkre, ahol útitársunkat, Gyarmati Ágenst is sikerült elszállásolni.
****************************************************************
****************************************************************
Indulhatott a városlátogatás: a kikötő sajátos hangulatot biztosít a városnak, minket is ez vonzott. A Fehér-torony impozáns, jelentős, ezért mi sem hagyhatjuk ki. Meghatározó eleme a kikötőnek. Sajnos, zárva. A torony története ismét visszavezet a Makedónia régióval kapcsolatos vitára. A építmény tulajdonképpen a görögöknek a tartomány fölötti fennhatóságának szimbóluma. A macedón állammal ez is képezte az egyik vita tárgyát: az 1990-es években a szomszédos ország egyik politikai alakulata, a nacionalista macedón párt a Fehér-tornyot szerette volna megjelentetni bizonyos bankjegyeken. A kormány viszont elutasította a javaslatot, s az 1992-ben kiadott hivatalos papírpénzen nem szerepel a műemlék.
Természetesen, hogy felmentünk az Olümposzra. Pontosabban csak egy részét sikerül meghódítani, ugyanis térdig ér a hó, s nincs túrafelszerelésünk. Utcai cipőkben, kis bakancsokban vágunk neki a szerencsére kitaposott útnak, de csak a menedékház közeléig sikerül eljutni, a 2900 méteres csúcs kimarad. Ha a szó jelentése valóban ismeretlen, akkor nekünk egyelőre Olümposz marad Zeusz trónja, s a görög panteon isteneinek kristálypalotája. Sajnos Kronosszal, a leghatalmasabb, legfiatalabb titánnal sem sikerült találkozni. Annál egy kolozsvári román nővel, aki görög társával együtt, téli túrafelszereléssel is ugyanolyan magasra jutott el, mint mi. Beáztak a kis bakancsok, s ha már a közelben voltunk, bokáig megmártóztunk az Égei-tengerben. 🙂
Útban hazafele Szófiát sem hagytuk ki. Két napot töltöttünk itt. 2008-ban jártam itt utoljára a CouchSurfing Winter Camp után. Akkor hatalmas hó fogadott. A hideg miatt csak megmutattuk a szemünknek az épületeket, s megnéztük az őrségváltást az elnöki palota előtt.
Természetesen, hogy lerobbant a Dacia Grand Cherokee Pathmaker a bolgár Blagoevgrad közelében. Szerencsére volt Dacia szerviz, megtakarították a fékpofákat, s megteremtették a hazatérés lehetőségét.
A kinyögött 350 lejért vásárolt téli gumiabroncsokra egyáltalán nem volt szükség. De lehetett volna…
Részletek a Szabadságban megjelenő részletes élménybeszámolóban, amelynek itt is feltüntetem a hivatkozását. Ugyanitt majd arról, szófiai házigazdánknak, Ivan Sotyanovnak hogyan lehet kolozsvári az édesapja… 🙂
****************************************************************
****************************************************************
A KÖLTSÉGEK személyenként (11 nap, 4 ország, 2475 kilométer):
- Üzemanyag: 155,29 RON (35,13 euró) és 38,56 euró, azaz 73,69 euró (2475 kilométer az Olümposszal együtt)
- Étel, souvenir, édességek, sörök: 56,93 euró.
- Egyéb költségek (autópályadíjak, útdíjak, taxik – a szilveszteri buli után, eltévedéskor – nem volt sem GPS sem navigátor, sem várostérkép): 13,50 euró
Totál, fatál, generál: 73,69+56,93+13,50: 144,12 euró
Miért ilyen pontos a kimutatás? Vanda számolta. 🙂
****************************************************************
Szilveszter Szalonikiben – Szaloniki – Jól elintézett ez a macska! (IV. rész)
(5*-os szálloda recepciója, Szaloniki, Görögország. Repeszt a wireless)
Kettő is, nem csupán egy. Az egyik Vandát, a másik engem. Szerencsénkre Athina, az újságíró kolléganő valóban intézett számunkra szállást, s még útitársunkat, Gyarmati Ágnesnek is sikerült kanapét szorítani az amúgyis picike lakásban, de ő nincs itt. Megkérte barátnőjét, Olgát, hogy a közös barátnőjük, Telessila lakásának kulcsát adja át nekünk.
***********************************************************
Hagyományos török teára tértünk be a szkopjei bazár egyik bárjába, ez (is) lett belőle… 🙂
***********************************************************
Ja, visszatérve a macskákra. Az egyik az ágyunk fölött ül egy szivecskén, s rózsával a szájában. Lehet maszlagosabb? A másik ma karmolta meg Vandát, bár csak simogatta.
Igen, a házban minden jel arra utal, hogy egyedülálló, romantikus alkatú nő fészke: plüssmacik (megszámlálhatatlan számban), szivecskék (kulcstartón, párna alakban, plussmacilába, konyhakilincs stb.)
Szkopjéban egy nappal többet maradtunk. A forgalmi káosz (a 2009-ben megejtett Balkán-körút során meglátogatott Koszovóra, pontosabban Pristinára emlékeztetett) kétszer kiborított, végül John Petersennek (őt 1998-ban ismertem meg Csoma Botond barátommal együtt a Dániában szervezett 1 hónapos kisebbségi kurzuson) kellett kijönnie értünk a stadionhoz, bár már csak 350 méterre voltunk lakásuktól. Igen, az albán nemzetiségű Mjelmával lakik, mi több, ő a felesége, s még kisgyermekük is van, az 1,2 éves Nita. Sokat és tartalmasan társalogtunk a macedón-albán viszonyról, a nemzetiségi kérdésekről, illetve a macedón nemzetépítés hamisságáról. Kiderült: sok helyen a szláv eredetű macedón lakosság kisebbségben van a saját hazájában. Még a fővárosban is…
A macedón nemzetépítés elsődleges jele a szoborépítés. Ilyen téren Funar megirigyelhetné a macedón szorgosságot…
Ejutottunk a bazárba, két mecsetbe, a Holocaust múzeumot viszont csak kívülről sikerült megnézni. Sebaj, a szerbiai Nis városában sikerült bejutni a volt náci koncentrációs táborba, de Nemanja Nesic idegenvezető segítségével a Koponya-toronyba is.
Visszatérve Szkopjéra: szerintetek miért van sok-sok piros, új londoni típusú, Hong Kongból vásárolt emeletes busszal tele a város? A helyes választ díjazom!
Most Szaloniki. Tegnap érkeztünk, s máris találkoztunk Salamon Márton Lászlóval, Romániai itteni főkonzuljával, a Szabadság volt munkatársával. Két-három jó cikktéma is akadt…
Sajátos feeling a kikötőváros. Az öböl, a tenger hangulata, a kristálytiszta víz feldobja a hangulatot. Vasárnap, azaz ma is nyitva sok-sok üzlet. Édességet vásároltunk, kiültünk a rakpartra, lelógattuk a lábunkat a víz közelébe, néztük a teherhajókat. Romantikus? A rózsát a szájába tartó macska ötlik fel bennem. Grrrrr!
Ma este csatlakozunk a CS Winter Camphez, holnap szilveszteri buli. Előreláthatóan január 3-án indulunk Szófiába, ahol két napot töltünk, a lányok akarják látni a bolgár fővárost. Innen 5-én Nisbe, majd 6-án haza érkezünk.
- Nis, volt koncentrációs tábor
Szilveszter Szalonikiben – Szkopje – Nyugovóra (III. rész)
Élménydús nap a macedón fővárosban: mecsetek, nemzetiségek, nemzetek, szobrok, bazár.
Nyugovóra térünk. Ma utazunk tovább Szalonikibe.
Szilveszter Szalonikiben. Nis – állást keres az excentrikus teniszező (II. rész)
December 26., helyi idő szerint 20 óra: fűtetlen szobában (kint 9 Celsius fok van, idebent maximum 10) várjuk, hogy házigazdánk, Dragan felkészüljön németből, mert ma este (ki hallott ilyet, karácsony másodnapján) vizsgázik. Fuvart ígért a belvárosba, elfogadtuk, mert csak a 2009-ben megejtett Balkán-körútról megmaradt 30 dinárral rendelkezünk. Rezsót adott ételt melegíteni, mi viszont azzal próbálunk fűteni…
Rendes volt, kenyeret hozott (vásárolunk majd később, majd odébb, aztán semmi sem lett belőle, dinár nélkül itt meg nem adnak semmit…), tányért hozott, kanalat és villát. A Vanda által kettőnknek csomagolt disznósajtot és hidegmájast pusztítottuk el.
A rádióban hallottuk a következő szavakat egy rádióhírben: éksztréncsiká, majd tenisz, majd pedig sluzsbá. Arra következtettünk, hogy a hír állást kereső excentrikus teniszezőről szól…
A Vaskapu 1-es határátkelőnél jöttünk át Szerbiába, eseménytelenül telt az út. Hacsak nem vesszük figyelembe azt, hogy a Dacia Grand Cherokee Patmaker, Icemelter Especially Limited Edition ablaktisztító fecskendője Karánsebes környékén felmondta a szolgálatot. Sebaj, 50 kilométer kukkolás és leskelődés után sikerült találni egy úgynevezett töltőállomást. A benzinkutas néni nagyot nézett, amikor azt kérdeztem: tudna valaki segíteni? Végül én helyeztem vissza a motorház mellett levő kis műanyag tartály hátánállevő csövecskére a megrepedt gumi slagot. Még tart, ha lejön, visszatesszük… 🙂
*********************************************************
FEJLEMÉNY (december 27., röviddel éjfél után): VAN ELEKTROMOS MELEGÍTŐNK!
*********************************************************
Szilveszter Szalonikben (Thessaloniki). Érdekel?
Vandával úgy döntöttünk, megcélozzuk a görög várost. Eddig 36 országot látogattam meg, de szégyen, Görögországban még nem jártam, így éppen kapóra jött, hogy a vendégszerető önkéntes nemzetközi szervezet, a CouchSurfing (CS) Szalonikiben szervezi a Nagy Szilveszteri Bulit, amelynek a hivatalos fedőneve a CouchSurfing Winter Camp. Eddig a berlini, varsói, isztanbuli és marosvásárhelyi közös szilveszteren vettem részt.
Nem kell világgá menned, eljön a világ hozzád
jelige alapján vágtam neki ezeknek a kalandoknak, s bevált. Kíváncsi vagyok, hogyan élnek Angolában, Bangladesben, de nem a hírekből veszem az információt, hanem azoktól, akik ott laknak. Foglalkoztat, mi történik a világban, igyekszem a helybéliektől tájékozódni. Ez az alkalom kiváló lehetőség erre: a bulira a világ minden tájáról érkeznek résztvevők. Leszünk 100-150-en.
Bonuszként ellátogatunk Macedóniába is, ott sem voltam még eddig, bár John Petersennek és Mjelmma Mehmetinek (egy hónapos kisebbségi nyári egyetem, Dánia, 1998) már évek óta mondom, hogy egyszer csak megjelenek. Erre is itt az alkalom.
A CS vagy diákszállást mindenkinek önállóan kell intéznie a szerbiai Nisben, Szkopjéban, Szófiában és talán Szalonikiben is.
A kaland extrém része az lesz, hogy a Dacia Grand Cherokee Pathmaker Especially Limited Edition típusú személygépkocsimon nincs és talán nem is lesz téli gumiabroncs, mert nincs rá zsé, a holland barátaim csak a görögországi kiruccanásra adtak laskát (Dank u wel! Köszönöm!). De van gumilánc, s tájékozódtam, sehol sem kötelező a téli gumiabroncs.
Jössz? First come, first served.
************************************************************************************
FEJLEMÉNY (december 17.): Bár kesztió becenevű kommentelőm azt hiszi, hogy neki köszönhetően vásároltam két darab téli gumiabroncsot a Dacia Grand Cherokee Pathmaker Especially Limited Edition személygépkocsim első kerekeire, a döntést már a hozzászólás elolvasása előtt meghoztam, s ma fel is szerelték. Rendkívüli anyagi megerőltetéssel négyet is vásároltam volna, de a Dacia képviseletnél csak kettő volt eladó.
************************************************************************************
Kiss Olivér blogja 