FOTÓRIPORT – Porolissum előtti sztánázás


Új virág

Az első lovaglós szerelmem

a Bonchidai Kastélynapok maradnak, 2013-ban erről a rendezvényről lovagoltam Sztánáig, mert Riki palánkmászás közben megsérült. Ez 72 kilométer lovaglást jelentett két nap alatt. A második kedvencem a Porolissum Római Fesztivál: ez 52 kilométer lovaglást jelentett oda, s természetesen ugyanennyit vissza. Ezen első ízben 2016-ban vettem részt.

Idén az új koronavírus-járvány miatt

a Zilah melletti Mojgrádon (Moigrad) szervezett rendezvénysorozat elmarad: nem lesz talpasíjász verseny, kenyérsütés, gladiátorok és rabszolgák közötti harc, nem kerül sor a barbár népcsoportok és a rómaiak közötti csataújrajátszásra. A Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület (Sztánai Lovasok) mégis úgy döntött, tagjai a régi szép idők emlékére ellovagolnak Sztánáról a Dacia provincia területén a második században létesített ókori római város romjaihoz és találkoznak a Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum képviselőivel, a rendezvény szervezőivel.

A tervek szerint csütörtökön este már Sztánán leszek,

pénteken reggel indul a lovaglás. Ma sajnos leestem Emeséről (2013 óta kisebb-nagyobb rendszerességgel lovagolok, ez eddig még nem történt meg), de viszont nem tántorít el a hétvégi és a jövő hét eleji lovaglástól…

Koronavírus-napló: FOTÓRIPORT, VIDEÓ – Minimálban Sztánán (III.)


Távolság betartva, tömeg nincs: gyakorlatoznak Sztánán a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület tagjai

Emlékszem:

2003-ban Washingtonban levonultunk a szálloda pincéjébe túlélni a városon átsöprő hurrikánt.  A hotel munkatársai ragtapasszal igyekeztek jobban rögzíteni az ajtókat és az ablakokat, , néhányat préseltlemezzel lefedtek.

Kalapáltak, törölközőket tettek az ajtók és ablakok alá, mindenkinek csak egy maradt a szobájában.

Lementünk a pincébe,

ettünk-ittunk, ismerkedtünk, vigadtunk. Kint nagyidő tombolt. Néhány óra alatt lejárt az egész, este már fényképeztem a hurrikán okozta károkat.

A koronavírus még néhány hónapot eltart, ez „pincézéssel” nem lehet megúszni.

Csütörtökön este csak söröztünk a Bulgakovban,

pénteken is kerültem a tömeget, este kimentünk Sztánára. A Szentimrei-házban a kiváló gondnokon, Albert Ferencen kívül csak a leánybúcsúsok és a medgyesi hagyományőrzők voltak. Szombaton és vasárnap is csak lófráltam, nagyon kevés emberre kerültem kapcsoltba.

Mi lesz az életünkkel? Milyen rendelkezéseit vezetik be a sürgősségi állapotnak? Meddig tart ki a pénzünk? (Elvégre ha nem megyünk sehova, nem fogy el…) 🙂

 

Kós Károly Emlék- és Teljesítménytúra – a 27 kilométeresre iratkoztunk. Jössz?


2013-ban jóval sötétedés után érkeztünk meg a Szentimrei-villához… 🙂

Szombatra jelentősen enyhül a hőség, lehet túrázni menni…

Az ötvenvalahány kilométeres távot már több ízben legyalogoltam, sőt egy vagy két alkalommal biciklivel is megtettem, itt az ideje újítani: idén többedmagammal a 27 kilométeres távot szándékozom megtenni.

Az útvonal itt.

Beiratkozás itt. CSAK MA, 2019. AUGUSZTUS 12., 16 ÓRÁI LEHET!

PHOTO REPORT – White Christmas in Sztána/Stana (A Varjúvár télen…)


Path towards the railway station in Sztána/Stana

Have celebrated together with the members of the Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület (Sztánai Lovasok – Horsebackriding in Sztána/Stana) and thanks to Zsolt Szabó, I spent three nights at the Szentimrei Villa – Riszeg Vengégház/Panzió.

Serenity

The beautiful villa with so much Hungarian cultural resonance, the winter scenery in the soul of Kalotaszeg/Țara Călatei made me wonder why do we submerge to the pressure of the society that sticks to the same tradition for the last 2018 years. Why aren’t we able to innovate, to do it differently: simply in the serenity of nature and surrounded by the legendary Károly Kós and his work. Or elsewhere, but not in the shopping malls, not baking and talking the usual small talk.

We supposed to return on Sunday afternoon, but I stayed one more night. Returning to the concrete jungle, the smog, the urban setting was an unsettling thought. After seeing Bibi to the railway station I chatted with Lajcsi and members of his family for hours, drank some beer, returned accompanied by my shadow to the villa, restarted the fire in the stove and had a conversation with my thoughts.

On the train today somebody have me a life lesson: he had a terrible car accident 13 years ago. That’s why he was so eagerly chewing a gum. What’s the connection? He has to reinforce a muscle in his forehead where his scull was sewed together… He stayed 2 months in a coma and it took two years to recover completely. He lives in Suceagu/Szucság.

God gave me days

he said joyfully.

A miracle

he added.

A miracle, indeed. Merry Miracles and Merry Christmas!

Please click on the first photo for the full story:

VIDEÓ- és FOTÓRIPORT – Ilyen volt idén a sztánai farsang (egy része…)


10
A sztánai lovasok, azaz a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület tagjai (Fotó: Cosmin Giurgiu – APDT – Ţara Călatei-Kalotaszeg/Facebook)

Valami történt, idén még kevesebben voltak, mint a tavaly. Sokan nehezményezték, hogy szinte ugyanolyan programokra várják a vendégeket, mint 2016-ban, s azelőtt. Mindenképpen újítani kellene… Mondjuk a jelenlegi programok mellett lehet egy kultúrtörténeti, irodalmi, népművészeti, hagyományőrző, tehát közművelődési-oktatási jellegű geoláda-keresés (akár lóháton, anyagi ráfordítással, Lajcsiékkal) Sztána faluban (református és görög katolikus/ortodox templom), a Varjúvárnál, a Szentimrei-villánál, a Csigadombon és a Riszeg-tetőn. Legyen szó természetesen Kós Károlyról, Móricz Zsigmondról, a Kolozsvár-Nagyvárad közötti vasút felépítéséről (az erdélyi vasútépítés hőskoráról), a kiemelkedő munkát végzett mérnökökről.

S miért ne lehetne a fenti tematikával akár pokémon-vadászatot szervezni? Miért nincs például társasjáték-est, jó idő esetén biciklitúra vagy akár kvízverseny?

Amennyiben célirányosan, eme hobbik űzőinek fórumain (Facebook stb.) a szervezők meghirdetik ezeket, minden bizonnyal új, érdeklődő résztvevőkre tennének szert.

A fenti ötleteket hirtelenjében, néhány perc alatt pötyögettem be. Bizonyára, vannak kreatívabbak. Elő velük. Ja, s a szervezők joggal mondhatják: kiváló ötletek, valósítsátok meg… 🙂

Addig is, ilyen volt az idei farsang – egy része. Azaz ennyit, s így láttu(n)k mi… 🙂

Fotóriport itt.