Tegnap Rohonyi D. Iván kollégámmal a Házsongárdi temetőben jártam, ugyanis tegnapelőtt egy televíziós stábot nem engedtek forgatni, arra való hivatkozással: tilos fotózni és videózni. Lévén, hogy a tévés kollégákat kisegítette Horváth Anna, mi már nem ütköztünk akadályba: problémamentesen fotózhattunk, videózhattunk.
Képsorokat készítettem Guttman Mihály karnagy és Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök sírjánál: mindkettőről virágokat loptak el, az egyikről lerángattak néhány koszorút. Az újabb arra világít rá, hogy a virágmaffia zavartalanul tevékenykedik a Házsongárdi temetőben. Nemrégi tényfeltáró cikkemben arról írtam, hogy lefestik, majd jó pénzért letisztítják a sírköveket.
A viráglopás, a sírok feldúlásának sajnos sem Boros János, sem László Attila (bár térmegfigyelő kamerákat szereltek különböző helyekre), sem pedig Horváth Anna nem tudott (eddig) gátat vetni.
Erdélyi pantheonunk védtelen. Akárcsak a Mátyás-szoborcsoport, amelyről nemrég darab tört le: a Főtéren ismét sörsátrakat állítottak fel, kezdődnek a népünnepélyes Kolozsvári Városnapok. Remélhetőleg ismét védőkorlátok kerülnek Fadrusz János alkotása köré. Ez viszont csak ideiglenes megoldás. Sajnos a hazai civilizációs nívót figyelembe véve ide olyan elektromos árammal ellátott drótkerítésre lenne szükség, amely védené a műemléket.
Ez nem lehetséges.
A virágágyás nem vált be. A növények kiszáradtak, nem öntözté őket rendszeresen, átmásztak rajtuk. Egy folyamatosan jelen levő őr és egy térdig vagy derékig érő kerítés, valamint legalább öt darab, a kerítésre erősített három nyelvű tiltó tábla viszont hosszú távon megoldaná a helyzetet.
(S kezdődik a TIFF is. Bár a nemzetközi filmfesztivál közönségét más fából faragták, tőlük azért talán mégsem kellene védeni a szobrot. Vagy mégis?)
Kiss Olivér blogja 