Csodás, amikor különböző nemzetiségű, kulturális, földrajzi, faji, nyelvi háttérrel rendelkező emberek együtt vesznek részt egy karitatív eseményen, amelynek célja a hátrányos helyzetű, betegségben szenvedő személyek megsegítése… A kozmopolita, a segítő, a másság és a diverzitás iránt nyitott Kolozsvár egyik szimbóluma az angol nyelvű humanitárius kvízverseny. (Fotó: The Great Charity Quiz Night Cluj Facebook-oldala)
Nehezen indult, egy ideig sokan nem tudtak a létezéséről, mi több, a Bulgakov Irodalmi Kávéház immár a harmadik helyszín, de idővel népszerűségre tett szert, s az utóbbi két alkalommal már teltház volt: igen, a Blythswood Románia és a Little People Egyesület által humanitárius céllal szervezett angol nyelvű kvízversenyre immár jó előre kell ám jelentkezni.
Jó néhány kérdés fejtörést okoz, csapatmunkára van szükség… (Fotó: Kocsma Kvíz / Pub Quiz Facebook-oldal)
A fiatalok (és nem csak…) a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban heti két alkalommal mérhetik össze tudásukat a Szeretlek, Kolozsvár! mozgalomnak köszönhető Kocsmakvízen…
Csak a szervezők tudják, mennyi idővel, energiával jár hetente két alkalommal összehozni a Kocsmakvíz versenyt. Tisztelet és megbecsülés érte! S mi néhányszor kekeckedünk, akadékoskodunk. Jó, na, néha jogosan emelünk kifogásokat.
Kiváló társaság, hangulat. S nem utolsó sorban kupálódás. Mert elsősorban ez a lényege a Szeretlek, Kolozsvár! mozgalom által hetente kétszer (a túljelentkezés miatt) szervezett Kocsmakvíznek.
Kérdés a Communitas Alapítványhoz és más lehetséges támogatókhoz: mikor jut anyagi juttatáshoz eme, a magyar fiatalokat (s nem csak) összekovácsoló tartalmas időtöltés?!
Úgy vélem, megérdemli. MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE PATAKY ATTILA előadóművész, szövegíró, az EDDA Művek énekese részére nagy népszerűségnek örvendő, dalaival nemzedékeket összekötő munkásságáért,egyéni hangú előadó-művészetéért a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE KITÜNTETÉST ADOMÁNYOZOM. Kelt Budapesten, 2012. évi augusztus hó 8. napján. Áder János MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE
Jó buli volt tegnap este az Edda-koncerten. A „páholyban” találtunk helyet, így nem lehetett tombolni, de a keddi Hooligans-koncert és az ezt követő Bulgakov-buli után mindenképpen pihenni kell néhány napot.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében csütörtökön a Főtéren szervezett koncerten Majoros Csilla (kis vidrám…) mondta be, hogy Áder János a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Pataky Attilát.
A Pofakönyvön azonnal elindult a vita. Papp Zsolt Attila, a Helikon szerkesztője írta:
Látom, megy a fanyalgás, amiért Pataky Attilát lovaggá ütötték vagy mit csináltak vele. Jól van, értem én, hogy az utóbbi években kissé megbolondult, elnyelte a mulatós muzsika a kozmikus szívcsakra közelében, de az EDDA akkor is: Művek. Rabolják el az ufók, aki sajnálja tőle.
Gáspárik Attila felrója neki, hogy
Dorin Floreaval csápolt Muresvásárhelyen
Papp Sándor Zsigmond pedig:
nagy kedvencem volt, csak mára totál kiábrándítóvá lett. kár érte.
A akkor jön a balegyenes Haáz Sanyitól:
Az a baj, hogy az Edda zenekart is Pataky után b*******k. Az Edda nevű zenekarban igenis profi muzsikosok játszanak, ha valaki ért egy kicsit is a zenéhez az belátja. patakyt lehet fikázni, az Edda vele teljes. Aki meg nem ért a hangszeres zenéhez, nem tudja, hogy mi a mai gitározás, billentyűzés, az ne dumáljon. Márpedig Attis csupa jó zenészekkel vette körűl magát.
A gránátot Parászka Boróka dobja be:
Az Edda a magyar rock ősgiccse gyerekek, azért hetedikben is ciki volt már, rázzátok meg magatokat drága, igazlelkű rockerek.
S még egy kis salétromsav Gáspáriktól:
Sanyi igazad van, nem nagyon vagyok zeneszakértő. Valószínű, hogy az Edda színpad előtt csupa Bartók tanítvány csápol. Szövegekkel szoktam foglalkozni, ami az Eddát illeti, háááát … Ami a kitüntetést illeti? Valószínűleg a kitüntetők is nagyon értenek az igényes zenéhez.
Nem mondhatom, hogy értek a hangszeres zenéhez, Bartók sem áll olyan közel hozzám, de ez az ember mintha olyasmit mutatott fel az évtizedek során, amely összetartó erő, ami a zenén jóval túlmutat. Nem vonom kétségbe: az haut culture képviselői is megérdemlik az érdemkeresztet, de Pataky minimum azért, hogy hazafi. 🙂 Miért, vajon csak a kiváltságosok, a kaszt érdemlik ki az ilyesmit? Vajon csak az úgynevezett haut culture alkotásai érdemesek ilyen kitüntetésre?
Kétségtelen, hogy Patakynak is voltak elítélendő kilengései, de hát Tőkés és …. (fill in the space) sem makulátlan… 🙂 Szerintem Pataky megérdemli a magyar érdemrend lovagkeresztjét.
Tavaly november végén járt a Bulgakov Irodalmi Kávéházban (hangsúlyozom: irodalmi) utoljára ez a személy. Amikor megtudta, hogy csütörtökön Fekete Pákó ismét az irodalmi kávéház vendége lesz egy hölgy kifakadt:
Nem akarom látni azt a majmot!
Tette ezt egy olyan személy, aki végtelenül kedves, visszafogott, mi több, sokszor rendkívül körültekintően fogalmaz, nehogy megsértsen valakit.
Szóval Fekete Pákó visszatér. Szerintem inkább Orbán János Dénes (OJD) esze tenné ezt. Mert van neki. Horror, hogy az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL), az Alapítvány a Fiatal Irodalomért, az Előretolt Helyőrség Alkotói Műhely, az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó elnöke/vezetője/illetékese hívja meg ezt a „majmot” (a hölgyet parafrazáltam!) a Bulgakovba.
Bosszant azért is, mert Pákó miatt csütörtökön nem tudjuk megszervezni a Kolozsvári Amatőr Póker Szövetség (KAPSZ) Trophy Tournament őszi kiadását. A pince foglalt, a hármast már lefoglalták, a Macskaházban buli lesz, az emeleten pedig vágni lehet majd a füstöt. Így a klub történetében először (2007 márciusa óta működik) máshol kell pókereznünk.
Térne vissza Fekete Pákó ahonnan jött. Budapestre.
Még eszembe jutott néhány dolog: bíráljuk, helyenként lenézzük a románokat amiatt, mert mánélét hallgatnak (vajon az is kultúra?!), egyesek közülünk pedig Fekete Pákó által (OJD segédletével) ugyanazt hallgatják. Csak magyarul.
FEJLEMÉNY1 (2011. október 31.): Pénteken, október 28-án Spitzer Judit szerkesztő-műsorvezető meghívására a Román Televízó kolozsvári stúdiója magyar adásának Erdélyi Figyelő című műsorában vitáztunk a kérdésről.
Nicsak, az egyik kommentelő is élvezi a sztár társaságát… 🙂
Szédítő! (Fotó: a Bulgakov Facebook oldala)
Külön kérésre, kiegészítem azok jegyzékét, akik üdvözölték Fekete Pákót:
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL), az Alapítvány a Fiatal Irodalomért és az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó vezetősége is barátian üdvözölte az egzotikus meghívottat. (A felvételt Orbán János Dénes küldte nekem emailon)
Péter László barátomat, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének adjunktusát, a társadalmi jelenségek kimagasló és értő elemzőjét megkértem, írjon a Szabadságba erről az egész cécóról.
Örömömre, megtette.
A címben szereplő rövid, de lényegretörő elemzése ide kattintva olvasható.
November 8-án este az Andrea és Márk féle társasági tánctanfolyam után, persze, ismét a törzshelyemen, azaz a Bulgakovban kötöttem ki. Itt volt René holland barátom, aki a Kasseli Felsőoktatási Kutatóintézetnek egy tudományos kutatást végez a romániai helyzetről (is).
Elmentem vizelni. A klotyón hüledezett valaki, hogy Úristen, itt van Fekete Pákó. Rövidre fogtam a vizelést, kissé berezeltem. Vajon ki lehet ez az alak, aki miatt így felkiált valaki? A budiban. Nézem a plakátot, nem tudom, miről van szó. Ezt ki is mondom. Az illető inkább ettől ájul ki.
Te nem tudod, ki az a Fekete Pákó?
Nahát, lebuktam. Eláshatom magam. Délceg színes bőrű fiatalember néz bámul a plakátról, mögötte a Szent Mihály templom tornyosul. Gondoltam, egyházi zene lesz, amoly amerikai hittérítős gospel.
Nem fogok tudományos eszmefuttatásba bocsátkozni arról, hogy ez a típusú zenei megnyilvánulás milyen kategóriába tartozik. A jóérzésű kolozsvári és erdélyi magyarok úgyis könnyen be tudják sorolni. A Monostoron erre a zenére azt mondják: manele bozgoreşti. Pedig egyesek szerint Fekete Pákó a
magyarországi lakodalmas zene koronázatlan királya.
Sokkolt, hogy a kolozsvári, mi több, erdélyi magyar kulturális és művészeti élet egyik fellegvárának számító Bulgakov Irodalmi Kávéházban ilyesmire kerül sor. Ennek szerintem mondjuk a Sportcsarnokban a helye. Polgárpukkasztás? Valamiért úgy érzem, nem ez a módja.
Azt hallottam, ez az alak sokszor szerepel a magyarországi szemétkereskedelmi adókban. Szerencsére ezeket szinte sohasem nézem, s itt Kolozsváron nem ezeken nőttünk fel.
Felnézek és értékelem mindazokat, akik olyasmit tesznek (szinte bármilyen téren), amire nekem nincs elég tehetségem, képességem vagy eszem. De ezt a zenét én is simán tudnám produkálni. Sőt, sokkal alacsonyabb szinten, mert manapság az erényt jelent és több nyereséget hoz!
Az ilyen koncertnek nem egy irodalmi kávéházban a helye, hanem a Monostoron a manele mellett!
Kiss Olivér blogja 