2011. május 30-án Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete egy csokor virágot helyezett el a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó, törvénytelenül elhelyezett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendőre, aki őrzi a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem teheti a csokrot a táblára, hanem csak melléje. A nagykövet a botrány elkerülése végett a néhány méterre lévő Márton Áron-szoborhoz helyezte el a virágcsokrot. Korábban az interneten terjedt az a felhívás, amely arra buzdította az embereket, hogy helyezzenek el virágot a Iorga-idézetes táblára annak törvénytelen kihelyezése elleni tiltakozásként. (Rohonyi D. Iván felvétele)
Bár az 1902-ben felavatott Mátyás-szoborcsoport 2009-2011 között zajlott teljekörű restaurálását
a Nagy Megbékélés, az Európai Szellem és Együttműködés, valamint a Román-Magyar Barátság jegyében a román és a magyar kormány körülbelül 900 ezer euró értékben közösen támogatta, helyi szinten az imént említett szép és dicséretes elvek és erkölcsi normák nem találtak visszhangra: Sorin Apostu, Kolozsvár második Funárja utasítására (egyébként korrupciós ügy miatt börtönben ült, dinnyekereskedőktől is kapott csúszópénzt) 2011. május 22-ről 23-ra virradóra illegális „tájékoztató” táblát helyeztek el Mátyás-szoborcsoport előtti zöldövezetben.
2015-ben adatigénylési kérést fogalmaztam meg az ügyészség szóvivője felé, akkor ezt a cikket írtam.
2020. szeptember 10-én ismét írtam emailt Toader Mirel szóvívőnek, aki a tegnap lakonikusan ezt válaszolta: az ügyet lezárták.
A jó öreg Párizs adományozta nekünk a kis szinisztrát, jelesre szennyező Saviem buszokat, amelyek éjjel járnak. Hazavisz? Haza.
Arra való hivatkozással, hogy hazautaznak a diákok, tavaly nyáron a Kolozsvári Közszállítási Vállalat (RATUC) leállította a 25-ös troli nyomvonalán közlekedő éjszakai buszjáratot. Októberben „elfelejtette” újraindítani, bár az egyetemisták visszajöttek Kolozsvárra, s továbbra is nagy volt az igény rá. Aztán következett Sorin Apostu volt polgármester őrizetve vétele, majd előzetes letartóztatásba helyezése, mindenki elfelejtette az ügyet.
A blogomon indított Töltsél egy munkanapot László Attila kolozsvári alpolgármesterrel elnevezésű program keretében a diákok nehezményezték az éjszakai járat hiányát. Joggal, ugyanis egy ekkora városban (most már az országban a második), ahova ráadásul annyi fiatal jár egyetemre, majdhogynem kötelező egy ilyen járat.
Bár néhány esetben elbaltázza a dolgokat, most az alpolgármester megemberelte magát, s utánajárt a dolgoknak. Igaz, az elmúlt hónapokban folyamatosan… terrorizáltam. Igen, ez a kifejezés arra, hogy szinte valamennyi telefonbeszélgetés során említettem neki az ügyet, egy időszakban naponta küldtem neki SMS üzenetet.
Bevált a taktika.
Én is megtettem, de ő már teljesen más súllyal neheztelt Liviu Neagra, a RATUC igazgatójára. Sikerrel: TEGNAPTÓL ÜZEMEL AZ ÉJSZAKAI 25-ÖS BUSZJÁRAT.Biztos, próbáltam! Kiváló a bohém egyetemistáknak, s örökzöld fiataloknak, mint én, a vén fakír.
A buszok a monostori és Györgyfalvi negyedi végállomástól indulnak a következő időpontokban:
23.00, 23.30, 0.00, 00.30
Jegyet a sofőrtől lehet vásárolni, legyen nálatok aprópénz, ne szívassátok szegényt!
Ez azt jelenti, hogy a forgalom függvényében 7-8 perc alatt érnek az Unió utcába (azaz Memó). Ildomos hamarabb kint lenni a megállóban még akkor is, ha hideg van, mert a még egy ruha kevesebbe kerül, mint a taxi…
A RATUC diszpécser szolgálatán éjjel is válaszolnak a hívásokra, bár a bácsi nem örvend, hogy felébresztik: 0264-430874
TERJESSZÉTEK A HÍRT! Ha nincs elég utas, ismét megszüntetik!
Már korábban felötlött bennem a párhuzam, aztán Kerekes Edit, a Szabadság főszerkesztő-helyettese ráerősített: ilyen vonatkozásban (is) van összefüggés a két kolozsvári városvezető között.
A szó szoros értelmében észbontó részletek kerülnek felszínre Sorin Apostu, a tisztségéből felfüggesztett kolozsvári polgármester korrupciós ügyében.
(…)
Elképesztő és mellbevágó részletek. Ehhez képest Funar kismiska volt, a szó szoros értelmében.
(…)
Az iménti sorokat újraolvasva ötlik fel hirtelen bennem: paradoxon, hogy ilyen megvilágításban annyi év után Funar majdhogynem pozitív fényben jelenik meg előttünk.
A Szabadságban megjelent vezércikk ide kattintva olvasható, s itt is kommentálható… 🙂
Coup de théâtre mondaná a francia arra, ami Kolozsváron történik: az RMDSZ megyei szervezete nem támogatná a polgármesteri tisztség ideiglenes betöltésére László Attilát.
Az egyik román nyelvű hírportál az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét idézve írta: az RMDSZ-frakció a Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelöltje mellett tenné le a voksát, ugyanis ez a politikai alakulat többséggel rendelkezik a helyi döntéshozó testületben.
Ugyanakkor Máté András Levente azt nyilatkozta, hogy az ügyben még nem tárgyalt az alpolgármesterrel, akinek részt kellett volna vennie a megyei szervezet vezetőségének legutóbbi ülésén, de objektív okok miatt nem lehetett jelen a tanácskozáson.
– Egyeztetnünk kell még László Attilával, valamint a városi tanácsosokkal annak érdekében, hogy végleges döntés szülessen – nyilatkozta Máté András Levente.
Nagyon szeretném, hogy magyar legyen Kolozsvár polgármestere
– jelentette ki a Szabadságnak Máté András Levente, cáfolva a román sajtóban megjelent hírt, amely szerint nem támogatná László Attilát. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: sajnos, nem rendelkeznek elég szavazattal ahhoz, hogy megvalósulhasson ez az elképzelés.
FEJLEMÉNY (2011. november 17., 18:03): Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének állandó tanácsa ma délutáni ülésén úgy döntött: egyhangúlag támogatja László Attila alpolgármestert, hogy a korrupciós ügyletek miatt 29 napra előzetes letartóztatásba helyezett kolozsvári polgármester, Sorin Apostu helyébe lépjen.
Arról már írtunk a Szabadságban, hogy Kolozsváron nem lehet előrehozott választásokat tartani, ugyanis egy évvel a helyhatósági választások előtt törvénytelen voksolást tartani önkormányzati képviselők (helyi és megyei tanácsosok, polgármester) megválasztására.
Feltételezésem: amennyiben a Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) nem felel meg Moisin személye, akkor a napokban (még a Legfelsőbb Bíróság ítélethirdetése előtt) leváltják, s helyébe egy olyan személyt tesznek, akit megfelelőnek tartanak. Ez is egy lehetséges forgatókönyv, ugyanis a helyhatósági törvény nem azt írja, hogy az előzetes letartóztatás vagy a Legfelsőbb Bíróság ítélethirdetése pillanatában tisztségben levő egyik alpolgármestert kell megválasztani, hanem valamelyik polgármester-helyettest.
Forrásom azt feltételezi, hogy amennyiben ez a forgatókönyv bekövetkezik, akkor legvalószínűbb, hogy Adrian Popa PDL-s tanácsos kerül Moisin helyébe. Popának van közigazgatási tapasztalata, ugyanis Emil Boc helyettese volt. Megnyerő a személyisége, alázatos a választókkal, s előnye, hogy Marius Nicoară, a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt alkotta ellenzéki tömörülés (Szociál-Liberális Szövetség) közös polgármester-jelöltjének az esetleges vetélytársa lehet. Előny azért, mert Popa jól ismeri a helyi közigazgatás működését, de esetleges vetélytársa mögött álló politikai alakulatot is, ugyanis hosszú évekig ő is a szabadelvű párt kötelékében fejtette ki tevékenységét. Mi több, Nicoară személyiségével és taktikájával is tisztában van lévén, hogy mielőtt a Boc pártjához szegődött volna, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kolozsvári és Kolozs megyei szervezetének egyik alapembere volt.
Néhány perccel ezelőtt, azaz fél órával éjfél után, 29 napos előzetes letartóztatásba helyezték Sorin Apostut. Kolozsvár polgármesterét korrupciós ügyekkel vádolják.
A polgármester védőügyvédje az ítéletet megfellebbezheti a Legfelsőbb Bíróságon. Amennyiben ott megerősítik a mai ítéletet, ami nagyon valószínű, az illetékes igazságszolgáltatási intézmény közli ezt a prefektussal, amely rendeletben állapítja meg a mandátum felfüggesztését, értesíti a városi tanácsot, amely a két polgármester közül az egyiket ideiglenes városvezetővé választja.
Nos: László Attila vagy Radu Moisin?
Előbbi megválasztása még olyan körülmények között sem valószínű, hogy Apostu másik helyettesét sokan alkalmatlannak találják a polgármesteri szék betöltésére…
FEJLEMÉNY1 (2011. november 11., 15:44): Apostu fellebbezésének ügyében a Legfelsőbb Bíróság döntésére kábé tíz nap múlva lehet számítani. Radu Bica november elsején emelt óvást a 29 napra szóló előzetes letartóztatás ellen, s a bírók ma hoztak ítéletet.
Áment mondhat politikai karrierjének? Ha őrizetbe veszik, ki vezeti majd a várost? (Rohonyi D. Iván felvétele a Szabadságnak. Csak a szerkesztőség beleegyezésével használható!)
Ebben a pillanatban rendkívül nehéz megítélni, mi zajlik igazán a mögött, hogy ma átfogó akciót hajtott végre Korrupcióellenes Ügyészség (DNA): a reggeli órákban zárolták Sorin Apostu polgármester irodáit, illetve házkutatást tartottak magánlakásán, ahonnan több zacskó irattal távoztak. A városvezető is zacskónyi dokumentummal ment a polgármesteri hivatalba, ahol jelenlétében több iratcsomót átvizsgáltak. László Attila alpolgármester azt állítja, különböző versenytárgyalásokkal kapcsolatos iratokat keresnek. Sorin Apostu feleségének ügyvédi irodájában is házkutatást tartottak az ügyészek, az ügyvédnőt a DNA székhelyére vitték. Források szerint őrizetbe vették. Ugyanott van Sorin Apostu is.
Amikor jött a hír, hogy a DNA ügyészei a városházán vannak, azonnal a helyszínre siettem. Akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy a bukaresti székhelyű Semmítőszék képviselői reggel a helyszínre mentek, s kérvényt nyújtottak be, amelyben azt kérték, hogy bizonyos iratokat szolgáltassanak nekik. A szóvivő próbálta tompítani az ügyet mondván, hogy szokványos, majdhogynem rutinszerű kérvényről van szó, s megmutatta a városháza belső rendszerében: az elmúlt időszakban sok ilyen megkeresés volt.
Az, hogy az DNA ügyészei a helyszínen voltak, már jelezte: korántsem rutinszerű vizsgálódásról van szó. Azt sejtettem, hogy Aurora Ţărmurét, a város jegyzőjét, vagy valamelyik főosztályvezetőt vagy osztályvezetőt visznek el.
Erre jött a hír: Apostunál házkutatást tartanak, az irodáját zárolták. Ekkor már világos volt, tulajdonképpen ki a célpont.
A DNA nem csinál ilyen nagy csinnadrattát, hacsak nem a Nagy Halra vadásznak. De ez vajon Apostu vagy Tişe?
Minden mennyiségben... (Rohonyi D. Iván felvétele a Szabadságnak. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)
Augusztus 10-én oldalas anyagom jelent meg a Szabadságban ezzel a címmel.
Egy kis ízelítő:
Az uborkaszezon ellenére az elmúlt napokban-hetekben négy kirívó eset borzolta fel a kedélyeket Erdélyben, Romániában, de Magyarországon és Nyugat-Európában is: július 19-én Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott a Mátyás-szoborcsoport talapzatán törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára. Nem sokkal ezután, pontosabban július 26-án Landnam Gábor holland állampolgár, a Németalföldön bejegyzett Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezetének képviselője villámakció során két öntapadóst ragasztott a Iorga-tábla jobb alsó és bal felső sarkára. Pénteken, augusztus 5-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, felbontja a megyei szintű kormánykoalíciós egyezségnek a helyi vonatkozású kitételeit, ugyanis betelt a pohár: Sorin Apostu polgármester döntése alapján szombatonként zöldség- és gyümölcspiacot szerveznek a Főtérnek a magyar főkonzulátus felőli oldalán, a parkolóban. Hétfőn, augusztus 8-án hat magyar állampolgárt – köztük egy tízéves kisfiút – kísértek be a kolozsvári 6-os számú rendőrőrsre, amiért magyar nyelvű táblát helyeztek el a város Torda felőli bejáratánál. Négyet közülük kihallgattak, a csoporthoz tartozó nő és a kisfiú szabadon mozoghatott, őket nem hallgatták ki, vádat sem emeltek ellenük.
Négy eset, négy teljesen más forgatókönyv, érvrendszer, politikai vonalvezetés, szemlélet és eljárás.
Itt egy másik:
Hantz, Soós és Landnam akciója beillik a polgári engedetlenség kategóriájába. A három szereplő közül kettő (a BKB ügyvivő alelnöke és az Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa képviselője) marad néhány napot, aztán elhagyja a várost,
Megfelelő ez a hely? (Rohonyi D. Iván felvétele a Szabadságnak. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)
mi pedig itt maradunk viselni a következményeket. Ez a helyzet áll fenn a miskolci magyarok esetében is, akik közül az egyik, nevezetesen Miklós Árpád a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője…
S még egy kicsi:
Hétfőn este a Realitatea hírtelevízió kolozsvári stúdiójának műsorában azt is elmondtam, hogy a felháborodás, a frusztráció érthető. A kolozsvári magyarságot zavarja és bántja, hogy míg Emil Boc ex-városvezetővel többnyire lehetett tárgyalni (ne feledjük, a volt polgármesternek köszönhető, hogy részben betömték a gödröket a Főtéren), Sorin Apostu azt tesz, amit akar, nem egyeztet az RMDSZ-szel, sem úgy mint koalíciós partnerrel, de úgy sem mint a magyarságnak a helyi döntéshozó testületben képviselt érdekvédelmi szervezetével.
Még nincs vége..
A tehetetlenségi érzés jelzései másképp nyilvánulnak meg: míg egyesek műanyagtáblát ragasztanak, mások az öntapadós mellett döntenek, az EMNT és a diplomata inkább virágokat helyez el az ominózus táblára. Előbbiek a polgári engedetlenség jeleit hordozzák magukon, a másik kettő pedig a finom jelzések eszköztárát használja. Pedig, ugye, az EMNT részéről erélyesebb, határozottabb fellépést várna az ember, ugyanis ebben is más akar lenni, mint az RMDSZ. Egyébként a polgári engedetlenség gondolatát éppen a sokak által puhánynak titulált érdekvédelmi szövetség képviselője, Csoma Botond, a városi tanácsosok frakcióvezetője vetette fel először. Nem is akárhol, azaz nem magánbeszélgetésen, hanem a szervezet Megyei Állandó Tanácsában és a sajtóban.
Persze..
Nincs szükségünk Kolozsváron ilyen hőzöngésekre, fotózásokra, HVIM-es és magyar gárdás, jobbikos feszültségkeltésre!
És a következtetés…
Hátha a kolozsvári és az erdélyi románság egy része átlátja, hogy az épített örökségnek azt a részét akkor hozták létre, amikor a mostani többség kisebbség volt a városban, azazszinte teljesen fordítottak voltak a mai etnikai arányok. A jelenlegi többségnek nem sok köze van ehhez az épített örökséghez, ezért úgy tűnik, nem is értékelik azt. Hátha átérzik viszont, hogy számunkra fontos és jelentőséggel bír, s ha ott piacot létesítenek, táblát helyeznek el, akkor az bennünket zavar és bánt.
Kolozsvár polgármestere Focşani városában született, meg sem fordul a fejében, hogy a kolozsvári magyarságot zavarja, ha a templom közelében, a Főtéren zöldség- és gyümölcspiac létesül. Nincs többnemzetiségi, interetnikus tapasztalata, nem érez rá. Lehet viszont, hogy nem ilyen egyszerű a képlet, s talán még egy kis rosszindulat is van a dologban…
Egyelőre sem az észérvek felsorolása, sem a politikai egyeztetés, sem a polgári engedetlenség nem járt eredménnyel. Ha sikerül azonban elérni a zöldség- és gyümölcspiac elköltöztetését, akkor lépéselőnyben van a kerekasztal-megbeszélés, az érzelmi és észérvek felsorolása és a politikai egyeztetés, közigazgatási intézkedés.
Ezek csak szemelvények. Az anyag teljes egészében ide kattintva olvasható el.
Amikor még szent volt a béke László Attila RMDSZ-es alpolgármester (balról) és Sorin Apostu között...(Rohonyi D. Iván felvétele a Szabadságnak. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)
Ma pontos céllal mentem Sorin Apostukolozsvári polgármester sajtótájékoztatójára: egy elvi kérdésre adott válaszra voltam nagyon kíváncsi.
Meg akartam kérdezni tőle, mit jelent, mint mond számára a multikulturalizmus, s hogyan akarja életbe ültetni azt Erdély fővárosában. Hogyan gondolja, hogy a mulikulturalizmus gyakorlati vonatkozásait életbe lehet ültetni, holott a RMDSZ-es tanácsosok és László Attila alpolgármester által 2009 novemberében átnyújtott 11 pontból szinte semmi sem valósult meg. Miként akar eljárni annak érdekében, hogy 2020-ban Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa legyen, s addig gyakorlatba ültessék, megvalósítsák a reális multikulturalizmusra vonatkozó elemeket?
Kilenc év telt el attól a pillanattól, amikor a városi tanács szavazott a háromnyelvű helységnévtábláknak a város be- és kijáratánál történő elhelyezéséről, s pontosan kilenc év van 2020-ig. Ezeket mikor teszik ki?
Ezeknek a kérdéseknek csak egy részét sikerült feltennem, ugyanis a sajtóértekezlet végén a polgármester hárította a válaszadást: azt mondta, majd külön interjút ad. Ezt meg is tette, viszont nagyon irritált volt, zavarta az egész téma, nem engedte feltenni a kérdéseket. Látszott rajta, hogy alig várja, szabaduljon tőlem, s a kellemetlen kérdéseimtől. Sajnáltam viszont, hogy nem adott átfogó, elvi választ a felvetéseimre, pedig az elején mondtam neki, hogy ne ragadjon le egy aktuális témánál, a zöldség- és gyümölcspiacnál. Komolyan kíváncsi lettem volna arra: konkrétan, mint mond, mit jelent számára a multikulturalizmus, s hogyan akarja életbe ültetni azt Erdély fővárosában.
Érdekes, szinte ugyanazt éreztem, mint amikor 1997-ben és később, amikor Gheorghe Funar volt polgármesternek kellett feltennem a magyarokkal kapcsolatos kényes, kényelmetlen és kényes kérdéseket…
Halak a Főtéren. Halászunk a zavarosban. (Rohonyi D. Iván felvétele a Szabadságnak. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)
Hétfőn este Ciprian Aron, Realitatea hírtelevízió kolozsvári stúdiójának műsorvezetője felkért, vegyek részt egy vitában. Témák:a Főtéren létesített zöldség- és gyümölcspiac, illetve a rendőrőrsre bekísért magyar állampolgárok helyzete.
Örömmel fogadtam el a meghívást, ugyanis Ciprian a korábban a helyi NCN (Napoca Cable Network) munkatársa volt, többször voltam a Clujul zi de zi műsorában, s mindig megfelelően vezette a műsort.
Elmondtam: a kolozsvári magyarságot zavarja és bántja, hogy míg Emil Boc ex-városvezetővel többnyire lehetett tárgyalni (ne feledjük, a volt polgármesternek köszönhető, hogy részben betömték a gödröket a Főtéren), Sorin Apostu azt csinál, amit akar, nem egyeztet az RMDSZ-szel sem úgy mint koalíciós partnerrel, de úgysem mint a magyarságnak a helyi döntéshozó testületben képviselt érdekvédelmi szervezete.
Emlékeztettem a nézőket,
hogy 2009 novemberében az RMDSZ városi tanácsosai és László Attila alpolgármester 11 pontba foglalta össze a magyarság kéréseit. Felsoroltam, hogy ezek közül mi valósult meg:
Kikerültek a 2002-ben elfogadott (!!!) városi tanács határozatában rögzített, tehát törvényes és kötelező többnyelvű helységnévtáblák? NEM
A város műemléképületeire kihelyezték a többnyelvű tájékoztató feliratokat? NEM
Nyomtattattak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagokat magyarul? NEM
A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelenjenek? NEM (kivétel a Pécsi Napok Kolozsváron)
Van magyar tartalom a városháza honlapján? RÉSZBEN teljesítve Csoma Botond városi tanácsos személyes „keresztes háborújának”köszönhetően.
A város új utcáinak az elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tiszteletben tartották a város etnikai megoszlását? NEM. Sőt! A Dsida Jenő utca neve se került vissza!
A városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre meghívtak magyar együtteseket, illetve előadókat is? RÉSZBEN.
A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblák kicserélték? NEM.
A Városházi Közlönyben van magyar oldal? NINCS.
Rendes átalakítás helyett (az se kellett volna!!!) a Főteret valósággal megmocskolták, mi több itt és csak itt (miért nem például a Bocskai/Avram Iancu, Széchenyi/Mihai Viteazul téren) szerveznek sörfesztivált, könyvvásárt, virágvásárt, fagylalt fesztivált és létesítenek korcsolyapályát stb.
Ezeken kívül törvénytelenül helyezték el a Iorga-táblát (kit érdekel a jogszabályok betartása?), a Házsongárdi temetőben sírokat, tumbákat rongálnak meg.
A magyar állampolgárok is olvasnak ezekről,
ők is tájékozódnak, s a polgári engedetlenségnek ezt a formáját választották. Őszintén szólva ennek egy eléggé gyermeteg
Piac a magyar főkonzulátus előtt. Évekkel ezelőtt, amikor az amerikai főkonzul panaszkodott, hogy a Ion Novăcescu által vezetett Armonia Alapítvány borfesztivált és népünnepélyt szervez az Egyesült Államoknak a Farkas utcai külképviselete előtt, azonnal volt hatása: soha többet ilyesmire nem került sor. Most Apostu megcsinálja szinte ugyanazt a magyar főkonzulátus előtt, mert ott lehet... (Rohonyi D. Iván felvétele a Szabadságnak. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)
módja mellett döntöttek… Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy felkorbácsolják a kedélyeket, s aztán szépen hazamennek, mi meg itt maradunk a slamasztikában.
Az ellenük felhozott vádak pedig egyszerűen nevetségesek:
csendháborítás – miért üvöltöztek, mint Tarzan?
közerkölcs megsértése – egyikük mutogatta az intim részeit?
Hihető az egyik „bennfentes” azon állítása, hogy a kolozsvári rendőrség példát akart statuálni, így szinte még a 10 éves gyermeket is fogva tartották.
Tárgyalópartnerem, Ionuţ Ţene,
a kolozsvári Sarmisegetuza Alapítvány jeles képviselője, Funar volt közeli munkatársa, a vasgárda (hajdanán a szélsőségesen nacionalista polgármesterrel szerveztek Corneliu Zelea Codreanu és Horia Sima megemlékezést a városháza nagytermében…) embere tücsköt-bogarat rámondott a magyar állampolgárokra és rám is: cică etnikumközi feszültséget keltek, a 2002-es tanácsi határozatban szereplő háromnyelvű táblákat pedig nem lehet kihelyezni, mert a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot, holott a törvény eme arány alatt is lehetővé teszi ezt az intézkedést.
Hiába, nem hatnak az észérvek,
csak ha hirtelen ők is ilyen helyzetbe kerülnének, amikor valami hirtelen változás (magyarán csoda) folytán megfordulnának az etnikai arányok: 80 százalék magyar és 18 százalék román.Amúgy amikor a Főtéren levő épített
Az ortodox katedrális közelében miért nem létesítenek piacot? (Rohonyi D. Iván felvétele a Szabadságnak. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)
örökség megvalósult, akkor körülbelül így álltak a dolgok, persze a szászokkal közösen jött ki a 80 százalékos többség. S nem meglepő hogy számukra ez az épített örökség nem fontos és tiszteletre méltó, ugyanis létrejöttekor tulajdonképpen jelen sem voltak a városban.
Igaza van Király Zolinak, Ionuţ Ţenével többet nem érdemes műsorban részt venni. Újságíróként pózol, közben a háttérben teljesen más van…
Vajon érdemes észérveket felsorakoztatni a többségieknek? Érdemes említeni azt, hogy szintén egy 2002-es tanácsi határozat tiltja az ilyen jellegű rendezvényeket, piacokat a Főtéren. Érdemes említeni, hogy a templomok, műemlékek közelében jogszabály tiltja az ilyen megnyilvánulások szervezését?
Szélmalomharc, de talán mégis fontos képviselni álláspontunkat. Hátha nem a pusztába kiáltott szó…
Miért nem lehetne ezt például a Széchenyi (Mihai Viteazul) vagy a Bocskai (Avram Iancu) téren szervezni? Mi történik, ha valaki péntektől vasárnapig a parkolóban akarja hagyni gépkocsiját?
Az elöljáró nem konzultált az RMDSZ-frakcióval, de László Attila alpolgármesterrel sem. Minek is? Elvégre a 80 százalékos román többségnek nincs szüksége erre: kétharmados többséggel rendelkezik a városi tanácsban, azt csinál, amit csak éppen akar. Koalíciós partner? Ehh! A magyar kisebbség számára érzékeny hely? Nem számít! Templom közelében piac, akárcsak 70-100 évvel ezelőtt? Nálunk ezt 2011-ben is meg lehet csinálni. Elégedetlen, s tiltakozik Kovács Sándor katolikus főesperes? Lényegtelen. Nemtetszését fejezi ki László Attila és Csoma Botond? Kit érdekel?
Kíváncsi vagyok, hogy emiatt a Megyei Állandó Tanácson ma délután úgy döntenek, hogy helyi szinten szakad a part a PD-L és az RMDSZ között?
Még ő is belátta, hogy tévedés volt sörfesztivált szervezni a Főtéren...
Bármennyi hihetetlen, de megtörtént: Kolozsvár polgármestere, Sorin Apostu a ma délutáni tanácsülésen bocsánatot kért a múlt hétvégén a Főtéren szervezett sörfesztivál miatt.
Úgy látszik, mégis van némi jóérzése, megfelelő értékrendszere és értékítélete.
Kiss Olivér blogja 